Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Molnár Gyula: Egy észak-bihari falu hagyományos juhtartása

FURCSA = Növendék, serdülő, hirtelenre nőtt. Gyermekre is mondják: „furcsa kis fattyú". Tavasszal akkor hajtják ki a bárányokat, amikor már „furcsák". FURULYA (íuruja) = A juhászok maguk készítette hangszere. Általában bodzafát használtak erre, de ritkábban lábszárcsontból is csináltak. A fából készült furulyát gomolyazsírral kenegették, hogy „szíp sárga legyík". FÜLLESZTÉS = Tiltott eljárás a gyapjú súlyának növelésére. Nyírás előtti éjszakára ólba zárják a juhokat és a szellőzőnyílásokat szalmával betömik. Az állatok izzadsága a gyapjúba felszívódik. FÜRÖSZTÉS = A juhok tisztításának egyik módja. Régen folyóvízben végezték, ma kádakban, előre melegített, fertőtlenítő szerrel kevert vízben. FÜRÖSZTÖ = A folyónak az a része, amit juhfürösztés céljára kijelöltek és évente használtak. A fürösztő idegen gazdaság is használhatta megállapított bér ellenében. FÜRÖSZTŐDRANKA = A folyóban való fürösztéskor a folyóvízbe épített kettős korlát arra a célra, hogy közte a juhok egyenként kerüljenek a vízbe. G GARÁDGYA (gerádgya) = Líciummal, vagy egyéb sűrű növénnyel benőtt határárok. Ezzel kerítették be a szőlőskerteket, temetőt. Rossz időben a garádgya alá húzódott a pásztor a nyájjal. GAZDAKÖNYV = A juhgazdaság pénztári könyve (L: főkönyv). GÁT = Kövesút, műút, melynek a töltése kiemelkedik a mezőből. GOMBOLYÉK (gombojík) = Szorosan összetömörült nyáj. GOMBOLYÉKBA VÁG (gombojíkba vág) = A szétszéledt nyájat a puli szorosan öszszetereli. GOMOLYA (gomoja) = Megoltott juhtejből készült sajtféle. GOMOLYAKENDŐ (gomojakendő) = Az érlelési idő alatt a gomolyát tiszta, fehér kendőbe takarják, s ezt naponta váltják. Nevezik gomolyaruhának is. GOMOLYAZSÍR (gomojazsír) = A dézisába gyömöszölt és leszorított túró az érési idő alatt sárga színű zsírt ereszt. Ezzel kenik a juhászok a furulyát. GUGGONÜLŐ (vagy seggenülő) = Olyan hodály, vagy egyéb épület, melynek nincs oldala, hanem ezt a földig érő tetőzet helyettesíti. GYAPJÚ (gyapja) = A juh szőrzete. Átvitt értelemben a rét, kaszáló termése. Az első kaszálást „első gyapjának" nevezik. Ha a kaszálót termésével együtt adják el, úgy egyeznek: „Hadd vigye a gyapját is!" GYAPJÚPÉNZ (gyapjúpíz) = A mázsáláskor a gyapjúért kapott összeg. GYAPJÜS ZSÁK = Az átvevő vállalat által adott bő zsák, amibe a gyapjút beletapossák. Minden zsákban egységesen 80 kg-nak kell lenni. GYAPJÚTAPOSÁS = Aza művelet, amivel a gyapjús zsákot szorosan megtömik gyapjúval. GYAPJUTAPOSÖ = A zsákok töltésére két embert alkalmaznak. Az egyik a gerendára függesztett zsákban áll és a gyapjút tapossa, a másik rakja a taposó alá a gyapjút. Piszkos, poros munka, nem szívesen vállalják. A munka végén áldomás jár. GYÖCCSÚL = Kifehéredik, a só kiszívja. Az oltónak előkészített, feldarabolt disznógyomor a sóban „gyóccsúl", azaz érik, kifehéredik. GYÖRGY NAP = Szent György nap, április 24. A pásztorbér első részének hivatalos beszedési napja. H HARANG = A vezérörü nyakán levő nagyobb méretű csengő. Ha a nyájban több örü volt, úgy kellett összeválogatni a harangokat, hogy „szípen szóljík". HASLÁB = A juhok hasán és lábán levő apró, silány gyapjú, amit nyíráskor külön raktak, mert a többi közt rontotta az egésznek az értékét. HÁLATÁS = A szántóföldön a juhnyájjal való éjszakázás. Ez idő alatt a nyáj a földet megtömöríti, trágyázza. A gazdaság szabályt alkotott a hálatás rendjéről és díjáról. Egy hálatásra 1000 juhot számoltak 400 négyszögölnyi területre. HÁLATÁSI PÉNZ (hálatási píz) = A föld tulajdonostól a hálatásért a juhásznak járó díjazás. Általában a tagság nem fizetett, hanem a társuláson kívüliek. A hálatási pénz öszegét a gazdaság határozta meg és a juhász szerződésében feltüntették. A derecskei gazdaságokban az 1930-as években a hálatási pénz 1 pengő 50 fillér volt éjszakánként. Konyáron étellel, itallal látták el a pásztort, hogy „jól meghálassa", vagyis ne engedje széledni a nyájat a kijelölt területről. HÁNYÁS = A juhnyáj szétválogatása a tulajdonosok részére. Évente több alkalommal volt, mint nyírás, pásztorfogadás (Mihály hányás), szorulás stb. HÁZ UTÁNI FÖLD = Konyáron így nevezik a belső fundus arányában osztott, közvetlen a falu mellett levő dinnyés, káposztás, kenderföldeket. HEVERÖNYÁJ = Vágásra, hizlalásra szánt juhokból álló nyáj. A legsilányabb legelőrészt kapta. A heverőből befogott birkákat darával javították. HIMLŐ = A juhok fertőző betegsége. Szérumos oltást alkalmaznak ellene. 258