Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Molnár Gyula: Egy észak-bihari falu hagyományos juhtartása

A konyári juhászat szakszótára A ABRAKOLÔ, vagy -VÁLYÚ = Deszkából V alakúra szegeit etető, amiből darát korpát, apró magot esznek az állatok. Ebből nem hull a földre. ALMOZÁS = A juhgazdaságok tagjainak az a joga, hogy a közös hodályba szalmát, pelyvát vihetnek a nyáj alá s ennek ellenében az ott felgyűlt trágyát elvihetik. ALDOMAS = A gazdaság közös munkáin, tanácskozásokon s egyéb összejöveteleken a közös pénzből vett ital fogyasztása. Ivás előtt egymásra köszöntik, ösi szokás továbbélése ez. ANYA = Anyajuh, vagyis tenyésztésre kiválasztott, 2 éves kort meghaladott, már ellett juh. ANYANYAj = Az anyaállatok külön nyája (L. : ANYA), ahova csak Kisasszony napján, szept. 8-án engedik be a kosokat. APADÓ = A szopós bárányok leválasztási ideje. Ekkor lehet fejni a juhokat. Rendszerint beletartozott a juhász fizetésébe „két heti apadó". Általában júl. 15től aug. 20-ig számolták. APRÔJÔSZÀG = A ház körüli baromfi, legelője a falut körülvevő silányabb minőségű legelő (L. : JÁRÁS). ARCCAL JÁSZOL = Olyan kettős jászol, amely mellett két sorával, egymással szemben állnak az állatok. Az istálló közepére szokták állítani. AVAS = A zsírtartalmú ételeknél bekövetkezett változás, melynek eredményeképpen színe, íze jellegzetesen elváltozik, így érik avasra a szalonna, juhtúró. A régiek csak az avas szalonnát és túrót szerették és ezt tartották egészséges eledelnek. B BANDA, vagy NYÍRÓBANDA = A juhok nyírására összeállt 5-10 tagú munkaegyüt^ tes, lehetőleg azonos munkaképességű tagokból. Keresetük az egyéni teljesítményüktől függ, bérezésük a munkát adókkal való egyezkedéstől függ. BANDAGAZDA = A nyíróbanda vezetője. Maguk közül választják, külön fizetése nincs, megbízása tiszteletbeli. 0 vállalja fel a munkát, ő osztja szét a keresetet a tagok teljesítménye szerint. BARCSI = A gyapjúba ragadt bogáncs. BÁRÁNY (bárán) = Az egy éves kor betöltése előtt minden fiatal juh, nemre való tekintet nélkül. BARANYVALTÖ (báránváltó) = A nyájíuhászok hagyományos fizetéskiegészítése. Minden 25 juh után jár 1 választót bárány. Ha valamelyik gazdának pl. csak 20 juha van, akkor is köteles kiadni a bárányt, de ez esetben a juhász 5 bárányváltót fizet a gazdának. Ha a gazdának 30 juha van, akkor ő fizeti a juhásznak az 5 bárányváltót. Az egységet minden évben a gazdagyűlés határozza meg. Pl. : Ha a bárányváltó egysége 5 krajcár, akkor a fenti példa szerint első esetben a juhász fizet 5X5 krajcárt, második esetben ő kap 25 krajcárt. BEHAJTÁS (béhajtás) = Ha a juhász nem éjszakázott kinn a nyájjal, hanem naponta hazatért, általában naplementkor kezdte hazafelé terelni. A falusi szóhasználatban a béhajtás időjelző fogalommá is lett: „Úgy béhajtási idő tájt", vagyis estefele. BÉRBÁRÁNY (bírbárán) = Minden 25 juh után járó 1 darab választott bárány, mint a juhász fizetéskiegészítése. Ezt a bárányt a gazdaság által meghatározott időben, rendszerint Mihály napi hányáskor adták ki, közepes minőségben. BILYOG (bíjog) = A gazda, vagy gazdaság tulajdonjele az állatokon. Van festett, égetett, hasított bílyog. BÍLYOGOZÓ (bíjogozó) = Nyeles szerszám, mellyel a tulajdonos a saját jelét, rendszerint nevének a kezdőbetűit az állatra ráfesti, vagy rásüti. A bílyogozókat régebben falusi kovácsok készítették vaslemezből. Használtak bílyogozónak festékbe mártott ecsetet, vagy összekötött cirokszálat, vagy éppen szalmacsóvát. BÍLYOGOZÁS (bíjogozás) = A tulajdonjegy elhelyezése az állatokon. A juhokat rendszerint a tavaszi kiverés előtt, nyáron a nyírás után bílyogozták. Régebben szurokkal, kátránnyal, ma kizárólag repceolaj és bécsi korom nevű porfesték keverékével végzik. BIRKASZlN = Félereszes, egy oldalon nyitott épület. Oldala töbnyire vesszőfonás, teteje nád, vagy szalma. BOCSKORPÉNZ (bocskorpíz) = A derecskei juhgazdaság főkönyvében szereplő fizetéskiegészítés, amit a juhásznak az egykor természetben kapott bocskor ellenértékeként a közelmúltban is fizetett a gazdaság. BODON = Juhtúró tartó faedény. Még néhány padláson ma is hányódnak. A XVIII. században, Erdélyben készült, veszszőabroncsos edények. Az egyik fajta bödön fedődeszkájára követ tettek, hogy a belecsömószkölt túrót leszorítsa, az újabb bodonok facsavarral szoríthatók. így légmentesen összepréselődött túró jól megérett. BOROTVATOK = A juhászok által is készített, díszesen faragott fa dobozka a borotva számára. Rendszerint olyan fur255