Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Molnár Gyula: Egy észak-bihari falu hagyományos juhtartása

Boldog aszony ágát, Perje füvet, Babért, matska szart, földi bodzát, Citvor magot. Mindenikből 2:2 látott. Két rempel etzetbe ezeket őszve kell timporálni és két regei melegen a lónak bé kell adni és három óráig tsak ugy had álani anakutána végy egy rempel Mézet egy rempel telyet 4 lat rüsikot egy marok buza lisztet, ezeket egy fazékba tévén melegíts fel és a ló testét egészen azal jól meg kenyed dörgöljed." A büdös sántaságot rézgálicos mosogatással gyógyították.

i

s A mételykórt az itteni juhászok nem tudták gyógyítani."

1 Legalább is a megkérdezettek nem tudtak senkit sem megnevezni, aki ezt a betegséget gyógyította volna. A mételyes elhullott juhot nem nyúzták meg, hanem mésszel leöntve a dögkútba zárták. A bélférgességet a kutyák terjesztik és az orron át jut a szervezetbe. A gyógyszertárban kapható féreghajtóval tisztítják ki. A száj- és körömfájás a juhoknál ritkán fordul elő. Főleg az aszályos nyárban a göröngyös, kopár legelőn lépett fel. Sántaság és nyálfolyás volt a jele. Behajtottak, jó takarmányozás, tiszta alom és kékköves lemosással gyógyult. Újabban fertőzős, vírus betegségnek tartják és oltással megelőzhető. A himlő is a ritka betegségek közé tartozik, mert a megelőző oltás védelmet biztosít. Tőgyi Imre szerint: ,,A himlő Konyáron 1920-ban ütött ki. Tokájer volt az állatorvos. A himlős birkákból oltott az egészségesekbe. Utóbb már engem is megtanított. Leszedte a himlőt, kis üvegekben a pincében tartotta, csak tavasszal bontotta fel. A himlő nedvet kis orvosságos üvegekbe vette, ezeket dobozba zárta és pincében, homokban tartotta. Én is úgy csináltam. Ahogy meg volt borulva a falka, megláttam, van benne egy himlős. Megfogtam, beoltottam róla mindet." A lépfene a legveszedelmesebb betegségek közé tartozik. Mire a tünetek kifejlődnek, az állat menthetetlen. Sürgősen meg kell semmisíteni, mert mindenre veszedelmes. Az egykor népszerű Álmoskönyv is tartalmaz a hasznos tudnivalók között jótállási tanácsokat: himlő: 8 nap, rüh: 8 nap, férges tüdőnyavalya: 60 nap, métely és májrothadás: 60 nap/'

0 A juhász hűséges segítőtársának, a pulinak vesezdelmes betegségét a veszettséget gyógyítani nem tudták. Okát abban látták, ha a nagy melegben nem kap eleget inni. Mások szerint az orrán át, a mezőn szedi fel. Az 1920-as évektől a kutya oltása kötelező. 11. Tejhozam, tejfeldolgozás Arról, hogy a tejfeldolgozásnak milyen ősi hagyományai vannak, csak véletlenül felbukkanó adatok szólnak, mert ezt általában nem jegyezték fel, a gazdakönyvek nagy része megsemmisült az idők folyamán. Kétségtelen, hogy a juhtartó helyeken a mindennapi táplálékok között szerepel a tej és az ebből készült sokféle étel. A konyári református lelkész 1620-ból való díjlevelében az egyik javadalmi tétel: „egy vödör thuró, vagy a thuróért 1 forint.'"

1

1 Ugyanitt az 1763. évi házassági anyakönyv szerint: „Magyi István fejős juhász házasságot kötött Magyi Erzsébettel." Tehát kétségtelen, hogy a tejfeldolgozásnak itt is ősi hagyományai vannak. A nagylétai református lelkészi javadalmi tételek közt 1757-ben a következő is szerepel: „Egy fejés tejet ád minden marhás és juhos ember, akinek tsak egy tehene vagyon is."''

2 A XVIII. századi összeírások bizonysága szerint a bihari községek gazdasági életében szinte a legjelentősebb tényezők közé a juhtenyésztés tartozott,

/,:

î s ennek lényeges része a tejhaszon. A derecskei gazdakönyv nem említ fejőjuhászt, de a nyájjuhász fizetésébe a fejés is beletartozott. Az 1932. évi pásztorbérek közt említi: „Bárány 38 A büdös sántaság okát illetően eltérők a vélemények. Paládi-Kovács A. im. 108. nyári betegségnek mondja, más adatközlők szerint „a juhnak a vériben van". Bombás András: Juhtartás Szentmihályon (Tiszavasvári). (Nyíregyháza, 1963.) 241. 29 Paládi-Kovács im. 111. „nem igen tudták gyógyítani,. . . mondják, hogy a régi juhászoknak a mételyre is volt valamilyen füvük." 40 Almoskönyv. Címlapja, kiadási ideje hiányzik. 1965-ben : „A juhtej termelése, használata és ipari feldolgozása" címmel. (Kézirat) 41 Tiszántúli Ref. Egyházkerület Levéltára. Egyházmegyei jkv. 1615-től. 42 A nagylétai Ref. Egyház anyakönyve 1739-től 301. 43 Szendrey im. 155. 249