Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)
NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Molnár Gyula: Egy észak-bihari falu hagyományos juhtartása
választás után 2 hétnél tovább fejni nem szabad . . ." Az 1933. évi szerződés ezt így módosítja: „A bárány vláasztás után a fejés első héten egyszer, második héten két napba egyszer szabad fejni." Az egykor oly virágzó állattenyésztési ág a rétek kiszárításával lényegesen megcsappant, hiszen a szántóterületek növelése volt a cél mindenütt és az ún. számosállat növelése. Konyáron az összeírás szerint 1895-ben a gazdaságok száma 577, szántó 3170 kh, kert 35, rét 1396, szőlő 49, legelő 1695, nádas 281, nem termő terület 620, összesen 7235 kat. hold. Jószágállománya: Tehén 339, ökör 122, ló 412, juh 2133. Ez utóbbi 1935-ben 1281 db. 4 4 Konyári gyakorlatban maradt fenn egy sajátos kifejezés, mely hosszú időn át, mint mértékegység, életben volt. Ez pedig: ,,egy napi juh." A község XVIII. századi jegyzőkönyveiben fordul elő először és 36 darab birkát jelent. Abból az időből származik, amikor a juhász bérében állandó tételként a fejés is szerepelt, de ugyanígy a gazdák is a maguk joga szerinti fejési mennyiséget kapták. Tehát „egy napi juh" volt az egység: 36, akinek félnapi juha volt, 18-20 juh tejhozamára volt jogosult. Ez a számítási mód egészen az 1900-as évek elejéig használatos volt. így tartották nyilván a gazdák, kinek mennyi juhtej jár a fejőjuhásztól naponta. 4 0 A fejési idő mindig apadóra van. Ez nem naptár szerinti idő, hanem az évi időjárástól függ. Ha jó a nyár, elegendő a legelő, gyorsan fejlődnek a bárányok, erősek az anyák, meg lehet kezdeni a fejést július elején. Rossz időjárás esetén tovább kell szoptatni a bárányokat. Ilyenkor a juhászok tejbére csökkent, mert rövidebb a fejési idő. Általában 3 heti fejést kötöttek ki a bérben, úgy, hogy az esetleges elhúzódást is beleszámolták. Augusztus 20ra be kellett fejezni az apasztást, mert legalább két heti időt számoltak az anyák feljavítására az üzetés megkezdéséig. A fejés mindig a juhász feladata volt. Naponta kétszer fejt, reggel a kihajtás előtt, 5-6 órakor, estefelé, 6-7 óra közt, a behajtás után. A hodályba hajtott juhok előbb pihennek, azután viszik egyenként a hodály végében levő fejőkutricába (24. kép). Egyszerre 2-3 juhász számára van kutrica. A fejőszékre ülve, hátulról fejik a juhokat A fejőszékeket egymásra szegezett lécdarabokból a juhászok maguk készítették. Amíg még lápok, ingoványok borították a Sárrét nagy részeit, kerek zsombékokat vágtak, megszárítva nagyszerű ülőalkalmatosság vált belőle. Ilyen zsombokszéken fejtek a juhászok is. A fejődézsa régen fából készült, hasított vessző volt az abroncsa, Erdélyben szerezték be a többi háztartási edényekkel együtt. Ma már ez is a múlté, helyette alu24. kép 44 Mezőgazdasági Statisztika 1895. Statisztikai Közlöny 1937. 45 Gál Gyula 83 éves konyári lakos közlése. 250
