Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Molnár Gyula: Egy észak-bihari falu hagyományos juhtartása

14. kép jétől a faráig végigmasszírozva kinyomják a bundájából a vizet, ami visszafolyik a kádba, a juhot pedig az asztal alá helyezett bálázott szalmára teszik le, innen viszszahajtják a lefürösztött nyájba. Ez a fürösztési mód nemcsak a gyapjú tisztítását szolgálja, hanem a fertőtlenítést, féregtelenítést. Az ideje is a legmelegebb nyári hónapokban van, előzőleg nyírnak, a gyapjút zsírosan adják át, nem szükséges a fürösztés. A nyájat most kopaszon fürösztik, s utána a juhász enyhelyt jár vele, nehogy megfázzanak. Ugyanitt fürdik az Alkotmány juhállománya is. A fürösztők darabszám kapják a fizetést, napi átlagban 80-100 forintot. d. Nyírás, gyapjúértékesítés A gazdasági év egyik legfontosabb eseménye a nyírás. A gyapjú mindenkor jó pénzt jelentett a gazdáknak úgy, mint a köznek. Ha jó esős idő járt, kövér volt a fű, sűrű és finom gyapjat neveltek a juhok. A legtöbb faluban voltak nyíró emberek, 15. kép 240