Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Molnár Gyula: Egy észak-bihari falu hagyományos juhtartása

9. kép 9. A juhok tartása, gondozása a. A juhok fajtái, elnevezései Már csak az idősebbek emlékezetében él, hogy régen volt több gazdának magyar fajta, más néven purzsa birkája. Erdélyből hozták. Szívós, igénytelen, de hosszú, kemény szőrű és kicsiny testű juhfajta volt. Bundája nem volt alkalmas a finomabb fonal készítésére, legfeljebb bundának. Ezt felváltotta a mai napig tartott fésűs merinói. A gyapja finom, vékonyszálú, a húsa gyenge, ízletes. Konyáron, éppúgy, mint egyéb juhtartó helyeken, a juhok koruk, nemük - mondhatnánk - „családi állapotuk" szerint kapták elnevezésüket. Anyajuh (10. kép) a 2 évesnél idősebb, már ellett, tenyésztésre tartott; kos csak nemet jelöl, mert kicsi ko235