Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)
NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Molnár Gyula: Egy észak-bihari falu hagyományos juhtartása
úsztatásra, míg a kosnyáj meg nem úszik és megnyírődik addig is senkinek meg úsztatni szabad nem lészen, különben ki ez ellen vétene 5 pp for. tig megbüntettetik megjegyeztetvén továbbá az is hogy mikor úsztatni akarunk az egész társaság sorshúzás útján megyen végbe. Melyhez való tartozásunkat nyilvánítjuk s meg erősítjük. Kelt mint feljeb valamenyi fő gazdák." A nyájpásztoroknak az alábbi konvenciót és kötelességet szabott meg a gazdakönyv : „Az 1881 dik évre megfogatuk nyáj pásztornak Sáfrány Imrét ilyen bér fizetés mellett hogyha nyájunk az ezerdarabott meg nem haladja csak is nígy kenyereit adunk egy hétre ha az ezer darabot meg haladja Adunk 5 kenyereit. Másodszor a nyírískori kiveréshez Számítva Mind a rüpénzt, mind a gúnya pénzt hogy A pásztort a mely joszágott nyírískor ki hajtunk atol tartozunk megfizetni mint azt a pénzt mind a gúnya pénzt akár eladjuk akár mi változást Szenved. A Kos pásztor fogadáson megerősített törvény hogy a nyáj pásztornak akár megdöglött akár mi szerentsétlenség miatt történt meg nyúzott birkából a gazdáji tuta nélkül nem Szabad kivágni mert a pásztor azt teszi 5 f büntetés terhe alatt büntetödik. Hogy ha valamely gazdatárs birkájából ajuhász kivág és az gazda társ akor nem jelenti afőgazdánál mikor az történt hanem hanyagságban hagyja és idők teltével panaszkodik a gazdatárs fogmegbüntetödni hogy mikor atörtént mir nem jelentete 5 forint büntetetve. Az 1881-dik évre akos pásztor fizetése 1 szor minden nagy kostol fizetünk 12 k. egyfél kenyerett hozávaló főzelékett Bárány kostol minden darabtol fizetünk 6 krajcar. Ha valamely Gazda társunk akár a nyáj pásztort, akár akos pásztort rendes kenyerekel és hozá járuló Szalonnával kinem elégíti az agazdatárs 10 forintik büntetődik ha a gazdaság megvizsgálja hogy nem rendes a kielégítés 1881 január 19 dikén." A derecskei gazdaságok természetben adott járandóságai több tekintetben különböztek a konyáritól. Amint a megállapodásból látjuk, a derecskei pásztorok háromféle tételben kapták fizetésük jelentős hányadát: a heti kenyér ellátás (itt kenyérsornak hívták), a bocskorpénz és a gúnyapénz. Ezek közt legérdekesebb hagyomány a kenyérsor. A jószág legelső kiverésével kezdődött és részben az évi jószágállománytól, részben a beszorulás idejétől függött, hogy mennyi volt az évi kenyérsor. Erről így ad számot a derecskei gazdakönyv: „1862 május 25-kén akenyérsort kivetettük gazduramék, tart tehát Július 25 dikéig, a fejőt is bele számítva tart a második kenyér sor Deczember 6-dikán elfogy a Nyájat pedig elhántuk Deczember 9-kén és így a jövő kenyír sorból három naprul vittek ki kenyeret ami 1863 Évi kiverésbe tudatik bele." A felszaporodott jószágállomány, hosszú őszi idő egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a szokásos két kenyérsor helyett hármat adott a gazdaság, mint 1863-ban: „Az Első kenyír sor tart Július 18-káig A második kenyír sorral pedig írtük october 10 t >kéig, Elhántuk a Juhot Deczember 15kén, A harmadik kenyírsort ette a Nyájpásztor két hétig és három napig Deczember 15kéig. 1864. Évben a második kenyírsor kezdődött szeptember 12-kén 867 darabjátul vetettem a második sorba a kenyírsort, Ette a Pásztorunk Deczember 28káig, így a második kenyírsorbul van még 5 kenyár mely a 1865 Évben lesz számítandó." De nemcsak a pásztorbér, hanem a közebédek fedezetére is szolgált a kenyérsor, mert az 1864. évi bejegyzés szerint a főgazdának kihagynak 60 kenyeret, aminek ellenében tartozik a közebédeket kenyérrel ellátni. A bérezés több-kevesebb tételében változott, részben a jószágszámtól, részben a társaságok anyagi helyzetétől függően. „A Tisztelt társaság meg fogatta nyáj pásztornak az 1905 ik évre Orbán Imrét oly feltételek mellett lször Búzafizetés 15 köböl egy harmada tiszta 2 Minden darabja 10 krajtzár Minden darabja egy krajtzár a gazdaság kaszájába 4 Húszönt darab jutói egy birbárán 5 Az apaálatok a juhász bér alól fel vannak mentve 6 A nyírási kiverís jószágszáma vétetik fel béralá 231