Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Molnár Gyula: Egy észak-bihari falu hagyományos juhtartása

A fenti példákból látható, hogy a főgazdák pontosan vezették a főkönyvet és ebből pontos keresztmetszetét kapjuk egy-egy gazdaság életének, valamint különböző korokban a pénz változásának, árak alakulásának. A gazdakönyvekben nemcsak a tagok névsora van feltüntetve, hanem azoknak jószágszáma és minősége, valamint a hodályjog is. így nem juthatott senki sem jogtalan előnyhöz a közösség rovására. Ugyanitt tartották nyilván a gazdaság tulajdonában levő, de a gazdák által teleltetésre vállalt állatok számát, milyenségét. Erről szól az alábbi nyilvántartás : „B Füzesi Ferencz a Gazdasági fő gazda az 1919 dik Évben az Gazdaság névsora Gazdaságé Meddő Kos Anya Gazdaságé Anya Bárány meddő birka juh bárány juh Füzesi Ferencz 1 30 2 1 1 21 19 Dienes József 22 2 29 30 Dienes Ferencz 1 12 1 20 20 Dienes Lajosné 13 2 20 19 Dienes Károly 1 11 2 12 10 Füzesi Gyuláné 15 3 13 14 Füzesi János 1 3 3 3 Hajnal József 7 2 10 8 Katona Imre 5 1 8 8 Arany Gábor 3 1 1 1 11 11 Nagy Jánosnál nem vólt 4 2 5 5 Seres Lajos 2 6 6 Molnár Sándor 14 2 2 Biró Gyula 4 1 5 5 Kövér Márton 1 5 1 7 7 Vass Lajos 5 1 6 6 Bazsa Gábor 5 1 6 6 Páll József 1 21 3 27 26 Szilágyi Gábor 6 1 1 1 7 7 Kurucz Imre 1 1 10 9 Nagy István 5 Fehér Lajos 5 1 5 5 Bárány Lajos 4 Gazdasági Birka Summa 6 és ismét bárány 1 összesen 11 db. Mihály hányáskor megöltünk maradt 9 db." A gazdasági könyvek közel fél évszázadnyi időről mutatják be a juhtartás gazdasági menetét. Változás alig van. Az utóbbi évtizedekben néhány szociális, egészségügyi intézkedés történt, amit nyomonkövethetünk a kiadási tételekből, mint a juhászok társadalombiztosítása, az ebek oltási kötelezettsége, az apaállatok felülvizsgálata. Ma már a háztáji juhászat is egyre inkább a közösségi gazdálkodáshoz igazodik, mert az ottani bérezés, egészségügyi s egyéb juttatás meghatározza a háztáji pásztorfogadást. így ezek a szabadtársulások is elveszítik hagyományos jellegüket. 5. Gazdasági alkalmak, gyűlések, juhtorok A gazdasági közösségek életéhez, ügyviteléhez szervesen hozzátartozott az a szabályzat, határozat, amit gyűléseiken megtárgyaltak és a közösség elfogadott. Minden gazdatársnak tanácskozási, javaslattételi és szavazati joga volt. A tanácskozó jellegű összejöveteleket gyűlésnek hívták. Évente több alkalommal tartottak gyűlést, vala217