Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Molnár Gyula: Egy észak-bihari falu hagyományos juhtartása

hányszor a gazdaságot érintő ügyről volt szó. Sürgős esetben a tőgazdának intézkedési joga volt, de erről a legközelebbi gyűlés előtt számot adott. A gyűlések tárgya határozta meg a tanácskozás színhelyét is. Ha nem volt szükséges a helyszíni szemle, a főgazda lakására jöttek ösze, de ha szükséges volt, a legelőn hívták egybe a tagokat. Például, ha hodályt épített a gazdaság, a tervezés, a költségek elosztására vonatkozó határozatot a főgazda lakásán hozták, de mikor a tényleges kivitelre került sor, a helyet, az épület fekvését s egyéb fontos dolgot már a helyszínen tárgyaltak meg. Voltak évente megismétlődő, hagyományos alkalmak, mint a pásztorfogadás, gyapjúmázsálás, év végi számadás stb. Ilyenkor a főgazda lakásán tartottak gyűlést, mert ezek az alkalmak toros gyűlések voltak. Azt pedig soha nem csinálták szabadban. Ha építkezés, legelő tisztogatás, vagy bármi egyéb közös munka volt, a benne résztvevőket ott a helyszínen kínálták meg a gazdaság pénzén vásárolt tepertővel, pálinkával. A gyűlésre való meghívás régebben szóban, újabban írásban történt. A főgazda utasítása szerint a kisgazda végigjárta a tagokat s elmondta a hagyományos mondókát: „A főgazduram tisztelteti a gazduramat, ekkor és ekkor a főgazduramnál gyűlís lesz hányásra. Tessík eljönni!" A gazda illendően megköszönte a meghívást, egy pohár bor után ment tovább a kisgazda. A nagyobb gazdaságban két kisgazda hívogatott. így nem ártott meg annyira a bor. A fontos, közérdekű gyűlésekre írásbeli meghívót küldenek, aminek tudomásulvételét aláírásukkal igazolják a meghívottak. Ennek az a célja, hogy a gyűlésről távolmaradó tag ne bírálhassa a közösség határoztát. Az írásos meghívó már hivatalos szövegű : „ Meghívó A Hunyadi TSz. háztáji juhos gazdasága 1968. évi Márczius 11-én este 7 órakor gyűlést tart a tsz kultúrtermében a mejre a tagtársakat ez úton tisztelettel meghívom Tárgy juhász ügy : Aki e gyűlésen indokolatlanul elmarad az a gyapjúját külön fogja értékesíteni. Konyár 1968. III. 11. Kovács Károly főgazda" Aláírták a meghívottak: Kovács Sándor Szőke Lajos Pap Ernő Kurucz Imre ifj. Dienes István Tőgyi Sándor Dienes Károly Gyirgyó Károly Adom Károly Kovács Lajos Haraszti István id. Dienes István Bujdosó János Füredi Gyula Szűcs Lajos Bazsa Károly Dajnoki János A régebbi juhgazdaságokba a tagok a lakásuk szerint tömörültek, azonos, vagy szomszéd utcabeliek. Most viszont az a fő szempont, hogy ki melyik termelőszövetkezet tagja. Ugyancsak változott a gyűlések helye is. Nem a főgazda lakására, hanem a szövetkezeti helységbe hívják. Ennek oka a megváltozott lakásviszonyokban keresendő. A hagyományos paraszti lakásokban a nagyszoba, vagy nagyház pádimentuma döngölt agyag volt, amit időnként felszórtak friss, sárga homokkal: fellincselték. Nem árott neki a sár, amit a csizmákon behordták, a beszélgetők pipáztak, köpködtek. Ülőhelyül a kemencepadka és a karoslóca szolgált. Gyűlésekre még bakokra deszkát tettek s így pótolták az ülőhelyeket. Ma már faluhelyen is parketta és festett padló van, amit beborítanak háziszőttes rongyszőnyeggel, de egyre gyakrabban a boltokból került gyári szőnyegekkel. Az ablakok redőnyös ikerablakok, nájlon függö218