Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)
TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében
üzemi mezőgazdasággal kapcsolatosan egy szaknyelv van kialakulóban, mely arra mutat, hogy a földművelés, az állattenyésztés, egyszóval a mezőgazdasági munka is hovatovább tanult szakma, ipari jellegű tevékenység lesz. A szervezett iskolai oktatáson kívül számtalan helyben és vidéken rendezett tanfolyam adott.általános és szakmai jellegű tájékoztatást, képzést járásunk népének is. A tanfolyamok sok esetben egy-egy termelőszövetkezet vagy gépállomás, illetve állami gazdaság keretében indultak. Ha pedig nem így volt, különösen a más helyeken indult tanfolyamok esetében, akkor a szövetkezetek, gépállomások küldték rájuk tagjaikat, dolgozóikat. 1960-ban például a mezőgyáni gépállomás 15 dolgozóját a szabadszállási traktoros szakiskolára küldte, 32 a kétegyházi traktoros iskolán tanult, 27 pedig helyi képzést kapott. 12 8 A termelőszövetkezeteken belül növénytermesztési, növényápolási, illetve állatgondozói tanfolyamokat tartottak telente. A kötegyáni Vörös Csillagban rendszeresek az ilyen tanfolyamok, az előadók a helybeli agronómusokból, állatorvosból és a járási apparátus szakembereiből kerültek ki. Esetenként 20-25 termelőszövetkezeti tag vett részt ezeken a tanfolyamokon. Sok esetben két vagy több termelőszövetkezet összefogva hozott létre egy-egy tanfolyamot, így biztosították a megfelelő számú hallgatóságot és előadókat. A tanfolyamok általános tapasztalata az, hogy a munkaszervezési kérdések foglalkoztatják elsősorban a termelőszövetkezeti parasztságot. A tanfolyamok sok esetben nem a szövetkezeti székházban folytak, hanem az iskolában (Zsadány, Biharugra). De minden faluban az iskolában nincs is hely ezek számára az esti dolgozók iskolái mellett. Ilyen helyeken a művelődési házakban rendezték meg őket, ott tartották az előadásokat. A művelődési házak igen összetett, sokoldalú szerepet kaptak a falvak művelődési életében. Egy-két helyen régebbről is volt már kultúrház (például Leventeház Kötegyánban), de szervezett, általános formája, hálózata csak most, a felszabadulás után, a szocialista kultúrpolitikai célkitűzéseknek, a művelődéspolitikai irányelveknek megfelelően épült ki. Létesítésük több helyen sok akadályba ütközött, csak sok előítélet, akadékoskodás legyőzése után sikerült. Mint például Geszten is, ahol évekig tartó huza-vona után a Tisza-kastélyban rendezkedett be a kultúrotthon. 12 9 Járásunk legtöbb kultúrháza átalakítás révén keletkezett. Biharugrán, Mezőgyánban, Kötegyánban, Sarkadkeresztúron régebbi, hasonló célokat szolgáló épületeket alakítottak át kultúrotthonokká 1953-ban. 1''" A kultúrotthonok azonban nem minden esetben töltötték be hivatásukat, teljesítették maradéktalanul feladataikat. Varga Tibor, a járás kulturális életének élesszemű figyelője, 1957-ben egy terjedelmes cikkben egyenesen azt állította, hogy a sarkadi járásban hibák vannak a kultúrpolitikai munka terén. 1, 1 Kötegyán, Méhkerék, Geszt és Zsadány kultúréletét azért mondta elfogadhatónak, mert ezen falvak kultúrotthonaiban élénk élet folyt. De a többi községben kultúrotthon hiányában nem történt semmi, pangott a kulturális élet. Sajnálattal állapította meg, hogy több községben nincsen pénz kultúrotthon építésre vagy kialakításra; a községek vezetői, a járás illetékes szervei nem fordítanak ezekre a helyekre és kérdésekre kellő figyelmet. Kevéssel Varga cikke után a járás területén döntő változás következett be a kultúrotthonok tekintetében. 1959-ben Sarkadon elkészült és felavatásra került a modern, kényelmes, jól felszerelt József Attila Művelődési Otthon (A Közalkalmazottak Szakszervezetéé) . 13 2 Majd pedig kevéssel utána átadták hivatásának a járási kultúrotthont is. 1962-ben nyitották meg a modern, jól felszerelt körösnagyharsányi kultúrotthont. 1963-ban pedig a régi méhkeréki művelődési ház helyére is új, modern készült. Az iskolánkívüli művelődés számtalan for128 Csepkó Eta: A Mezőgyáni Gépállomáson nem pihennek a téli hónapokban sem. Békés megyei Népújság 1960. jan. 8. 129 A Tisza-kastély és miegymás. Uo. 1957. aug. 2. 130 Viharsarok Népe 1953. dec. 6. 131 Varga Tibor: A sarkadi járásban hibák vannak a kultúrpolitikai munka terén. Békés megyei Népújság 1957. okt. 17. 132 Művelődési otthont avattak Sarkadon. Békés megyei Népújság 1959. szept. 6. 192
