Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében

nimálisra csökkent. Ez viszont azzal járt, hogy a lovakat majd teljesen kikapcsolták a gazdasági életből. A fogatolás - bár még minden szövetkezetben vari - nem jelentős tényező ma már a szövetkezetek életében. Csupán segítő jellege van és egyes, speciális esetekben veszik igénybe. A teherhordás gépesítéről már az előzőekben is volt szó. A belterjes, nagy jövedelmet biztosító állattartási formák kifejlődését nagymértékben gátolta a megfelelő épületek és egyéb felszerelések hiánya. Az istállózó tehéntartás, a hizlalda, de a juhászat is új, hatalmas beruházásokat kívánt s ezekre a szervezési gondokkal küzdő szövetkezetek csak megerősödésük után gondolhattak, így az állattartásban a termelőszövetkezeti mozgalom kezdeti szakaszában visszaesésről beszélhetünk mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban. A nagyüzemi állattartás feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése után lehet csak ezen a téren előrehaladásról beszélnünk. Pedig korán nyilvánvalóvá vált, hogy az állattartás jol jövedelmez és a szövetkezetek legerősebb gazdasági tényezői. A nagyüzemi gazdálkodás egyes állatok tartásának kedvezett. így például általánosan fellendülőben van a valamikor híres, de közben aláhanyatlott juhászat. Okány, Biharugra és Geszt szövetkezeteiben ma már nagyszámú nyájakat találunk. Geszten a szövetkezetnek 1963-ban 1200 juha volt, de a nem szövetkezeti juhászat is fejlődőben van. Geszten Sólyom Mihálynak 70 darabos nyája volt ebben az időben és a házaknál is lehetett találni 1-2 darabot. Sok esetben a szövetkezeti juhászat a korábbi nagybirtokos juhászattal függ össze. Mint például Okányban is. Karácsonyi Mihály okányi juhász (Alkotmány Termelőszövetkezet) most csak 400 juhot gondoz, de többre számít a jövőben. Egy beszélgetés során elmondta, hogy már az apja is juhász volt, az okányi Schwarz-\xxaáa\omban szolgált. Amikor az okányi Rákóczi Termelőszövetkezeti Csoport, amelynek ő is tagja volt, szövetkezetté alakult, a szövetkezet juhásza lett. Juh ugyan alig volt a szövetkezetben, de tavasszal összevásárolták a „szabad" birkákat, még nyírás előtt. Összesen 321 darabot, ebből 190 anya volt. Bizony szedett-vedett nyáj volt ez, de mégis ez lett az alapja a mostani, számában már megnőtt, de minőségében is javult nyájnak, juhászatnak. A juhászat jól fizet, kedvelik a szövetkezetben is. Már az első nyírásnál a kiadások fele megtérült.

109 Azonkívül nagy haszna a húshozam, amit ugyancsak jól kihasználnak a szövetkezetben. Lakodalom, közös vacsora (zárszámadáskor például) nem eshet meg birkavágás nélkül. A juhászat mellett erőteljes fejlődésnek indult a sertéstenyésztés és hizlalás, mind a házkörüli, mind a közös gazdaságokban. A házkörüli gazdaságokban igen kifizető volt a hizlalás, nagyobb összegeket egyedül ebből szereztek parasztjaink. Általában szerződéses alapon hizlaltak. A nagyüzemi sertéstenyésztés területén a Zsadányi Állami Gazdaságot illette meg sokáig az elsőség. A megye egyik legjobb állami gazdasága, jó felszereléssel, gondos, lelkiismeretes munkával igen jó termelési eredményeket ért el sorozatosan. Három telepe van, a Tölgyfás I., ez a tenyésztelep; a Tölgyfás II. és a Brucella telep, a voltaképpeni központ. Itt van a hatalmas hizlalda' is. 1953-ban 4000 sertésük volt, ebből 552 darabot törzsanyakocaként tartottak, közülük 64 előhasi volt. A Brucella telep jó munkáját brigádlakás, üzemi konyha, üzemi fürdő segítette elő. Érdekes rendszabály volt, hogy az itt dolgozók sertést nem tarthattak magángazdaságukban. Ellenben a gazdaság minden dolgozója részére egy 160 kg-on felüli sertést biztosított eladási áron. Az átalakult állattartással kapcsolatosan még csak a legeltetés változásáról szeretnénk szólni. A régebbi legeltetési bizottságok vagy megszűntek és a legelőket egyegy termelőszövetkezet vette át és gondoskodott a legeltetésről vagy pedig a legeltetési bizottságokat újjászervezték a végbement társadalmi-politikai viszonyoknak megfelelően. Az új bizottságok egy sereg újítást vezettek be, sok közülük nyomtalanul feledésbe ment, egy-kettő azonban, minthogy hasznos volt, megmaradt. Ezek közé tartozott az úgynevezett szakaszos legeltetési rend is, amit több faluban bevezettek. Most csak a méhkeréki szakaszos legeltetésre térünk ki. A falunak 660 hold legelője volt. 1955-ben a legeltetési bizottság ebből 55 holdat műtrágyával, 50-et pe109 Varga Dezső: A juhásznak jól megy dolga... Békés megyei Népújság 1953. okt. 5. 185