Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)
TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében
hatásukra alakítottak szövetkezetet és lettek termelőszövetkezeti községgé. 10< > A gépállomásnál dolgozók azért is lehettek jó agitátorai a nagyüzemi gazdálkodásnak, mert kétszeresen voltak érdekeltek; először azért, mert egyszemélyben termelőszövetkezeti tagok is voltak, másodszor pedig azért, mert saját munkájukat a táblás, tehát nagyüzemileg művelt területen jobban és gyorsabban végezhették, mint az egyéni parcellákon. 10 6 A gépesítés nem állt meg a gépállomások szintjén. Az egyes termelőszövetkezetek is mind nagyobb mértékben gépesítették önmagukat. Ez a folyamat azzal járt együt, hogy a szövetkezet kebelén belül is kialakult egy mezőgazdasági-gépész réteg. A termelőszövetkezetek saját gépesítése terén a sarkadi Lenin mellett szép eredményeket ért el a sarkadi Kossuth Termelőszövetkezet is. 1 0' A szövetkezetek saját gépesítése nem tette feleslegessé a gépállomásokat. Az egyre több géppel rendelkező szövetkezetek a kezdeti szakaszban a gépállomás javító szolgálatait vették igénybe. Később, majd minden szövetkezetben létesült önálló javítóműhely is. Azonban ezek csak a kisebb javítások elvégzésére valók. A gépállomások továbbra is megmaradtak a nagyobb, a jelentősebb javítások, pótlások elvégzésére. Ez a szerepük egyre inkább nő és jövőbeni feladatuk is ez lesz. A hagyományos növénytermesztés mellett, mint változásról kell megemlékeznünk a kertészet terjedéséről.' 0* Főleg gyulai példák nyomán a hajtatásos kertészkedés, különösen Sarkadon, igen elterjedt és egyre inkább terjed mind az egyéni, házkörüli és háztáji, mind pedig a szövetkezeti gazdálkodásban. A sarkadi Gyepes mente, a Kis-Körös pástja, mindkét oldalon, tele van „üvegekkel". A szövetkezetek közül pedig különösen a sarkadi Kossuthot kell ezen a téren megemlítenünk. Az üveg helyett sok esetben nylonfóliát alkalmaznak. A keretre húzott nylont a szövetkezet aszonyai varrják össze erre a célra. Az olcsóbb, könyebb nylonnak hátrányai is vannak az üveggel szemben. A szél a keretet könnyen elfújja, ezért téglákkal a keretek négy-négy sarkát leszorítják. Azonkívül almot sem lehet a nylonra teregetni éjjelre, mint az üvegre, mert nincs meg a szükséges szilárdsága. Ezért nylonnál nem is almot használnak borításra, hanem gyékénytakarót. A takarókhoz szükséges gyékényt a rizsföldek és egyéb öntözéses területek csatornáinak oldalában növő gyékényből nyerik és a szövetkezetek asszonyai kötik meg téli időszakban. A talajelőkészítés, a gépi megmunkálás, az öntözés és a kertészkedés kiegészítéseként kell megemlítenünk, mint jelentős változást, a műtrágyázás elterjedését. A műtrágyázás, akárcsak sok más újítás, nem volt kedves területünk parasztsága előtt. Mivel azonban nemcsak egyszerű újítás, szervetlen fejlődés eredménye, hanem egy sereg gazdálkodási változás objektív következménye és követelménye volt, kénytelenek voltak elismerni és alkalmazni. Mint már volt szó róla, nem állt rendelkezésre elegendő alomszalma az intenzív búzafajták termesztése miatt. A búza és a rozs vetésterülete különben is csökkent. De csökkent a trágyatermelő állatok száma is. Ezekért az okokért szükséges volt sok esetben műtrágyát használni. Alkalmazásába igen nehezen szoktak bele, sok műtrágya ment veszendőbe a földek szélén szétszórás, kellő alkalmazás nélkül. Műtrágya helyett a szövetkezetek inkább használták a zöldtrágyázást, azaz bizonyos vetések alászántását tavaszi vetés alá. A zöldtrágyázás azonban nagymértékben visszaszorulóban van, már csak akkor alkalmazzák, ha valamilyen természeti csapás következtében szükség van a vetés leszántására. Az állattartás területén is jelentős változások történtek. Az állatok igázása a mi105 Dupsi Károly: Ünnepeltek a mezőgyáni traktorosok. Békés megyei Népújság 1960. jan. 20. 106 V. D. : A Mezőgváni Gépállomás körzetében is érlelődik a szövetkezés gondolata. Békés megyei Népújsáq 1958. iúl. 31. 107 Uo. 1960. okt. 29. - 200 000 Ft-ért egy DT-traktort és egy Super Zetort vásároltak. Már régebbről volt nekik egy K 25-ös Zetorjuk és egy román gyártmányú Utos traktorjuk. 108 Békés megye mezőgazdaságának fejlődése. Békéscsaba év n. 122-145. Vö. : A Körös vidéki mezőgazdasági napok előadásai (Békéscsaba, 1964) Dr. Angeli Lambert: A hajtatásos zöldségtermesztés. 132-142. 184
