Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)
TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében
Most pedig nézzük röviden az előzőekben vázolt gazdasági-társadalmi változások hatását a népéletben. A mezőgazdaság területén előszőr is arról kell megemlékeznünk, hogy egy sereg új növényt kezdtek termelni. Több olyan is volt közöttük, amelyeket némelyik nagybirtok kísérletként, kismértékben már előzőleg is termelt. Ezek közé a növények közé tartozik mindenek előtt a rizs. Mint már szó volt róla, a felszabadulás előtt a sarkadi Almássy uradalomban termelték. De nem tudott általánossá válni, mert nagyüzemi mezőgazdasági termelési forma kell hozzá, és sok beruházás. A sarkadi Lenin Termelőszövetkezet mellett igen jelentős rizstermelést folytat az okányi Alkotmány, a mezőgyáni Magyar-Bolgár Barátság és a sarkadkeresztúri Egyetértés Termelőszövetkezet. Néprajzi szempontból figyelmet érdemelnek azok a házilag készitett vízzáró-szerkezetek, amiket a rizstáblák elárasztásánál, illetve leengedésénél használnak. Ugyancsak régebben is termelt növény a seprűcirok. Ezt nagyüzemi formában főleg Méhkerék és Sarkadkeresztúr termelőszövetkezetei termelik. Minden seprűcirkot termelő szövetkezetben seprőkötő üzem is létesült. A terméshozam növelése céljából, felsőbb utasításra - ahogy mondják - minden szövetkezet „célirányos" búzát vet vagy legalábbis egy bizonyos területen azt vetett. Leginkább elterjedt az olasz búza, vagy rozsda búza, ahogy színéről nevezték el errefelé. Sok helyen viszont inkább a szovjet bezosztája búzát vetik. Ezen intenzív búzafajták, dacára a nagy terméshozamnak, nem voltak kedvesek parasztjaink előtt. Gondosabb talajelőkészítést kívánnak, lisztjük néhány hagyományos ételféleséghez kevésbé alkalmas (rétes), de ami a leglényegesebb, igen alacsony a száruk, kombájnnal aratva alig adnak valami szalmát, ami pedig a termelőszövetkezeti mozgalom kezdetekor még a fűtés szempontjából is fontos volt. De nem adnak elegendő szalmát a jószág alá se, csökkentik a trágyatermelést, a földek jó előkészítését. Közvetve tehát a műtrágyázást segítette elő. Központi utasításra több ipari növény termesztésével is próbálkoztak. A kenaf, a gyapot, a gumipitypang sorra megbuktak s ma már csak a hagyományos ipari növényeket termelik; a napraforgót, a cukorrépát, a kendert és kisebb mértékben a lent. Igen megnőtt a tengeri vetésterülete, sok esetben a búza, rozs, árpa vetésterülete rovására. A termelőszövetkezetek a köztes növények termelése helyett a tengerinél és a búzánál is alkalmazták a keresztsoros vetést. Általánossá azonban nem lett, kezdettől fogva húzódoztak tőle. A tengerinél a keresztsoros vetés a kapálást, különösen az ekekapálást vagy más gépi művelést nehezítette, esetleg hiúsította meg, a búzánál pedig az aratás vált nehezebbé akár géppel csinálták, akár kézzel. Különösen nehéz volt az aratás olyan esetekben, az ilyen keresztsorosan vetett búzánál, ahol eső vagy szél megdöntötte a táblát. A tengerinél is törekedtek az intenzívebb termesztésre, de inkább a jarovizálás, illetőleg a hibrid tengeri termesztése terjedt el. A címerezés általánossá vált. A földművelés minden fázisa kisebb-nagyobb mérvű gépesítésen ment át. A talajelőkészítés teljesen gépesített. Igen jelentős vívmány a mélyszántás bevezetése. Meglehetősen nehezen lehetett általánossá tenni. Egyrészt, mert nem voltak hozzá «V megfelelő ekék, gépek, mégkevésbé igás állatok, amikkel különben sem lehet eredményesen elvégezni ezt a nehéz munkát. A mélyszántás elterjesztése, általánossá tétele a gépállomások dicsősége. Mint már volt róla szó, területünkön két gépállomás működött. A nagygyantéi (mezőgyáni) különösen fontos munkát végzett, mert több községben dolgozott. 1958-ban az a hír is járta, hogy az egész országban Okányban szervezték meg a gépállomási munkagépek kihasználását az egyéni parcellákon. l( M A gépállomásoknak különben igen nagy szerepe volt a nagyüzemi mezőgazdaságok kialakításában is, dolgozóik valóságos propagátorai voltak a fejlettebb termelési formának. A nagygyantéi (mezőgyáni) traktorosokról egyesek azt írták, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság legjobb agitátorai. Geszten, Mezőgyánban, Okányban, Zsadányban, Körösnagyharsányban - azokban a falvakban, ahol dolgoztak, agitáltak is. Magyarázták és szervezett, ipari jellegű mezőgazdasági munkájukkal támasztották alá a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, még az ugraiaknak is, akik - ahogy a cikk mondja - az ő 104 19 megye 19 termelőszövetkezet id. m. 104. 183
