Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)
TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében
a zsadányi Szabadság Termelőszövetkezet (elnök: id. Kiss Gábor), 1958-ban Mezőgyánban Szabad Föld néven alakult termelőszövetkezet, (elnök: Szőke Sándor). A szövetkezetek zöme azonban 1959-ben létesült. Geszten például ebben az évben három szövetkezet is alakult, mégpedig az Előre (elnök: Brányik Sándor), a Béke (elnök: Erdei Ferenc), az Aranykalász (elnök: Propsz Béla). Okányban pedig négy szövetkezet alakult; a Petőfi (elnök: Fazekas Béla), a Búzakalász (elnök: Fekete János), a Béke (elnök: Király Károly), és a Magvető (elnök: Kereki Lajos), Sarkadkeresztúron is két szövetkezet létesült, a Béke (elnök : Cs. Nagy Sándor) és a Rákóczi (elnök : Kiss Sándor) 1960-ban a „fölfejlődés" tovább folytatódott, és Kötegyánban Üj Élet néven alakult egy újabb szövetkezet a meglevők mellé (elnök: Borsós Géza), Sarkadkeresztúron pedig az Új Barázda (elnök: Kónya Géza) és a Búzakalász (elnök: Fábián Lajos). Biharugrán ezúttal is később létesült szövetkezet, mint másutt. 1960-ban a Felszabadult Föld Termelőszövetkezet Biharugra parasztságát a nagyüzemi gazdálkodás útjára vitte (elnök : Pinczés Bálint). A szövetkezetek fejlesztése terén 1960-ban ismét előtérbe lépett a szövetkezetek egyesítése. A nagy területekkel rendelkező szövetkezetek eredményesebb termelőmunkát tudnak végezni, mert inkább tudnak gépesíteni, mint a kis termelőszövetkezetek. A meglevő gépeket jobban ki tudják használni, és inkább képesek lépést tartani a halaHó mezőgazdasággal, új agronómiai eljárásokat alkalmazni. 1961-ben a geszti termelőszövetkezetek Egyetértés néven egyesültek (elnök: B. Tárnok János). Ugyanekkor az okányi szövetkezetek is az Alkotmány Termelőszövetkezet kivételével Petőfi néven egyesültek (elnök: Fazekas Béla). Mezőgyánban az egyesülés két részletben történt. Még 1960-ban egyesült az Új Élet és a Szabad Föld, 1961-ben pedig a Rákóczi és a Szabad Föld Termelőszövetkezetek is egyesültek, Magyar-Bolgár Barátság Mezőgazdasági T emelő szövetkezet néven, (elnök: Biró István). 1960-ban a sarkadkeresztúí'iak is megkezdték az egyesültést. Először a Kossuth és a Béke egyesültek, Egyetértés néven (elnök: Cs. Nagy Sándor). 1961-ben folytatták az egyesülést, a Rákóczi, az Új Barázda, a Búzakalász Szövetkezetek Hunyadi Termelőszövetkezet néven egyesültek (elnök: Kónya Géza). Az egyesülést legkorábban Kötegyánban kezdték el. Itt már 1958-ban egyesült két termelőszövetkezet, a Kossuth és a Béke, Vörös Csillag néven (elnök: Kelemen Mihály). Kötegyánban azután 1961-ben az újonnan alakult szövetkezetek is egyesültek, mégpedig a Március 15., az Aranykalász és az Új Élet, Táncsics Termelőszövetkezet néven (elnök: Hajdú Imre). Az 1960-61. évi fejlődés azt eredményezte, hogy területünk minden községe gyors egymásutánban termelőszövetkezeti község lett. Ez természetesen nem azt jelentette, hogy minden föld, a földterület 100°, o-a nagyüzemi gazdálkodás alá került, hanem azt, hogy a földterület döntő többsége társadalmi tulajdonba ment át, termelőszövetkezeti föld lett. (A földterületek 75° o-ának kellett szövetkezethez tartoznia ahhoz, hogy a község termelőszövetkezeti község lehessen). A megmaradt egy-két egyéni gazda a továbbiakban már nem tudta befolyásolni a község gazdálkodását. A szövetkezetek, területünk parasztsága sok harc, igen nagy küzdelmek árán jutottak el idáig. Igen széles körű felvilágosító munkára volt szükség ahhoz, hogy községeinkben a nagyüzemi mezőgazdaság uralkodó termelési formává válhatott. A szervezők tudatában voltak ennek és sohasem mondtak le arról az igényükről, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság uralkodó formává való tételéhez egyrészt az egész község összefogására van szükség, másrészt pedig, hogy nemcsak arról volt itt szó, hogy a parasztok földjeiket beadják a termelőszövetkezetbe, hanem méginkább arról, hogy a parasztok egész életmódja átalakuljon, felfogása a közösségi ember felfogásává alakuljon át. A közeli nagyrábéi termelőszövetkezeti szervezők ezt meg is fogalmazták, területünkre is érvényes módon. Azt mondták, hogy „rendkívül bonyolult és sokágú folyamatnak vagyunk a tanúi, amikor a mezőgazdaság szocialista átszervezésének a menetét, eredményeit vizsgáljuk. Nemcsak azt tartjuk számon, hogy hány tagja van a szövetkezetnek, hanem azt is, hogy hány lélekszám tartozik a nagycsaládhoz, hogyan élnek a fiatalok, milyenek a lakásviszonyok, családi életük. A szövetkezet immár nemcsak egy nagy közös gazdaság, ahol együttesen dolgoznak az emberek a magasabb terméseredményekért, a jobb boldogulásuk érdekében, hanem az egész falu életének döntő tényezője is lett. Ha például beteg valaki, a szö154
