Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)
TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében
\ etkezet révén nyer kedvezményes orvosi ellátást. Micsoda óriási különbség ez a múlttal szemben, de már ebben az egy mozzanatban is sok más új fut össze: ha a beteget a járási székhelyre kórházba kell szállítani, kihez forduljon máshoz a falu lakója, a termelőszövetkezet tagja, mint a szövetkezethez, minthogy másnak nincs se fogatja, sr más járműve."" , (' Nagyon megkönnyítette a termelőszövetkezetek szervezését az, ha a belépni szándékozók ismerték kötelességeiket, tudták jogaikat. Ennek általánosítása nem volt könnyű feladat. Ezért 1962-ben a Békés megyei Tanács V. B. mezőgazdasági osztálya egy önálló termelőszövetkezeti kézikönyvet is adott ki a tagság részére. 2' Ebben a kiadványban mindent tudtára adtak a szerkesztők a termelőszövetkezeti tagoknak, amivel tájékozatlanságuk eloszlatható volt a termelőszövetkezet dolgaiban. A kézikönyv szerzői úgy vélték, hogy az „eddigi eredmények fokozását mozdítaná elő, ha a tagok az őket érintő ügyekben kellőképpen tudnának eligazodni. Jelenleg ugyanis mondja a kézikönyv bevezetése - még bizonyos téjékozatlanság tapasztalható e téren, ami a tagokkal való beszélgetésekből, valamint a különböző szervekhez küldött levelekből is kitűnik." L' s 1963-ban járásszerte megszilárdultak a szövetkezetek. Bár erős szövetkezetek mellett gyengék is voltak, mégis elmondható, hogy megszilárdultak, hogy ma már elválaszthatatlanul hozzátartoznak a délbihari síkság falvainak életéhez. A következőkben a gyenge termelőszövetkezetek megerősítése a cél. Ez, ahogy Erdei Ferenc és Fekete Ferenc megállapították, nemcsak politikai szükségességen alapszik, hanem - a mezőgazdaság termelő erőinek, és a termelőszövetkezetek gazdálkodásának jelenlegi fejlettségi fokán - az esetek jelentős részében a ráfordítások hatékony felhasználását is jelentik.-" 1 Nagyon helyesen látja Tóth Benedek, hogy bár a földreform is sokat változtatott parasztságunk életén, amikor megszabadult a társadalmi elesettség állapotából, és mint alkotó tagja vehetett részt a nemzetgazdaság, valamint a haladó társadalom építésében, mégis az igazi változást nem a földreform és következményei, hanem a szövetkezeti mozgalom kiteljesedése, mezőgazdaságunk szocialista átalakítása eredményezte. Míg a falusi társadalom belső törvényei, a régi különbségek, a földreform után is fennmaradtak, sőt hozzájuk újabb különbözőségek sorakoztak fel, addig a földhöz való új viszony egyszerre új helyzetet teremtett. " 1 Parasztságunk életmódjának átalakulásában egyetlen más intézménynek, folyamatnak sincsen akkora szerepe, mint a termelőszövetkezeti mozgalomnak. A következőkben azokról az életmódbeli változásokról, a dclbihari síkság parasztsága életének átalakulásáról fogunk szólni, amelyek a nagyüzemi mezőgazdaságra való áttérés eredményeként jöttek létre, alakultak ki. A termelőszövetkezeti élet hozta sok életmódbeli változás közül első helyen a szervezeti életet kell megemlíteni. Ha voltak is előzőleg parasztságunknak különböző, esetlegesen a termelést is elősegítő szervezetei, azok korántsem voltak annyira átfogóak, mint a termelőszövetkezet. A termelőszövetkezetbe, mint keretbe, teljes egé• szében, minden mozzanatával együtt beletartozik a paraszti élet és éppen ez az egyetemleges szervezeti forma az új. Ezért alapvető változás a termelőszövetkezeti szervezet a paraszti életben. A szervezeti élet jelentkezett legelőször már a belépésnél, illetőleg a termelőszövetkezetek alakításánál. Egy-egy termelőszövetkezet létrehozását sohanem egy ember kezdeményezte önmagában, hanem többen-kevesebben és csak a szervezés adminisztratív részét végezte közülük egy kimagasló, a társai bizalmát élvező ember. A termelőszövetkezetek alakítása sohasem történt a párt- és tanácsi szervek tudta, illetőleg beleegyezése nélkül. Egyedüli kivétel talán az általános szövetke26 Az egész község összefogása a nagyrábéi sikerek alapja. (Debrecen, 1960) 2-3. 27 A termelőszövetkezeti tagok kézikönyve. Összeállította dr. Prázsa János és Nagy Gábor (Békéscsaba, 1962) 115. - összefoglaló jellegű leírásainkat ebből a kiadványból vettük. 28. uo. 3-4. 29 Erdei Ferenc-Fekete Ferenc: A gyenge tsz-ek megerősítésének problémáiról. Társadalmi Szemle 19. évf. (1964) 45. 30 Tóth i. m. 46. 155
