Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében

ségét az mutatja leginkább, hogy jóváhagyása nélkül a közgyűlések nem hozhattak határozatokat a gazdálkodási mérleg megállapításáról, a jövedelemfelhasználásról és nem fogadhatták el a zárszámadást sem. Az ellenőrző bizottság nem alkalomszerűen végezte munkáját, hanem munkaterv szerint, állandóan, bár feladata természetéből adódóan állandóan operatív jellegű munkákat is végzett. Módszerei közé tartozott a könyvelés ellenőrzése, s a bizonylatok felülvizsgálása, a raktári készletek ellenőrzése, rovancsolás, kihallgatások és szembesítések lefolytatása. Az ellenőrző bizottság tevékenysége végeredményben minden termelőszövetkezetben odairányult, hogy a tagok, beleértve az elnököt is, felelőssége fokozódjék a társadalmi tulajdon, a szövetkezeti munka iránt. Az ellenőrző bizotságok a hibákat elkövetőkkel szemben úgynevezett társadalmi rendszabályokat is alkalmaztak, illetőleg a közgyűléssel és a vezetőséggel alkalmaztattak. A társadalmi rendszabályoknak több fajtája alakult ki. A legegyszerűbb volt a meggyőzés, azután a szóbeli figyelmeztetés következett. Ennél súlyosabb volt a nyilvános figyelmeztetés, amit a rosszul végzett munka kijavításának, illetőleg az el nem végzett munka pótlásának az elrendelése követett. A társadalmi tulajdon védelme, a munkafegyelem megszilárdítása, a szövetkezeti demokrácia kialakítása megkövetelte, hogy a szándékosan hibákat elkövetőkkel, a mulasztókkal és visszaesőkkel szemben fegyelmi eljárást folytassanak le. A fegyelmi eljárást a vezetőség rendelhette el, de olykor a közgyűlés is. A fegyelmi eljárást a vétség tudomásrajutásától számított 30 nap alatt lehetett megindítani, azonban csak az elkövetéstől számított egy éven belül. A fegyelmi eljárást két hónap alatt be kellett fejezni. Amennyiben az ügyben büntető-eljárás indult, a fegyelmi eljárást a jogerős ítélet meghozataláig fel kellett függeszteni. A fegyelmi eljárás lényege a fegyelmi vizsgálat volt. A fegyelmi vizsgálatot és a fegyelmi eljárást is a termelőszövetkezet e célra létesített szerve, a fegyelmi bizottság végezte. Ennek is három tagja volt, a bizottságban az érdekeltek nem vehettek részt. A fegyelmi büntetésnek a következő fajtái alakultak ki: szóbeli feddés, írásbeli megrovás, munkaegység-levonás, kedvezmények megvonása, alacsonyabb munkakörbe vagy más munkahelyre való beosztás, vezetői tisztségből való elmozdítás, a háztáji földterület csökkentése, kizárás a termelőszövetkezetből. A fegyelmi bizottság próbaidőre fel is függeszthette a fegyelmi határozat végrehajtását. A vádlott pedig 15 napon belül fellebbezhetett a közgyűléshez. A közgyűlés fegyelmi határozata ellen is lehetett fellebbezni, mégpedig 30 napon belül a járási tanács végrehajtó bizottságához. A termelőszövetkezeti tagoknak kártérítési felelőssége volt, ha vétkes, felelőtlen magatartás vagy hanyag munkavégzés, esetleg szándékosság miatt a termelőszövetkezetnek kára származott. A kártérítés a kár teljes mértékben való megtérítéséig is terjedhetett. A kártérítés mértékének megállapításánál figyelembe kellett venni a tag vagyoni- és szociális helyzetét és a szövetkezet felelősségét is. Amíg a tagok a termelőszövetkezetnek tartoztak kártérítéssel, addig a termelőszövetkezet is kártérítési kötelezettséggel tartozott tagjainak, de külső személynek is az esetleg okozott károkért. Mindezek a szabályok csak keretét és mintegy summázását jelentették a termelőszövetkezetekként külön-külön kialakított és megfogalmazott alapszabályoknak és joggyakorlatnak, aminek alapján termelőszövetkezeteink alakultak és működtek. A zsadányi Búzakalász Termelőszövetkezet az elsők között alakult 1948-ban. Hamarosan utána egy másik is létesült a községben, 1949-ben, a Dózsa Termelőszövetkezet. Mindkét szövetkezet erősnek bizonyult; ma is fennáll. Különben Zsadányban 1949-ben még két másik szövetkezet is alakult, a Kossuth és a Vörös Csillag. Az előbbinek ifj. Farkas Sándor, az utóbbinak pedig id. Nyéki Ferenc volt a szervezője, elnöke. Geszten 1949-ben Táncsics néven alakult termelőszövetkezet. Erdei Ferenc szervezte, ő is lett az elnöke. Okányban hasonlóképpen, 1949-ben létesült termelőszövetkezet. Ennek Alkotmány volt a neve, elnöke pedig Mártha Gergely volt. Mezőgyánban 1949-ben két termelőszövetkezet is indult, a Lenin Termelőszövetkezetet Vári lózsei szervezte, ő is volt az elnöke. Az Új Barázdát pedig Diószegi Mihály alakította. Sarkadkeresztúron ugyanekkor Kónya Károly vezetésével a Kossuth Termelőszövetkezet. Kötegyánban pedig Borbély Ferenc szervező munkája nyomán a Béke Termelőszövetkezet. Sarkadon, a híres kezdeményezés mellé, 1949-ben alakult a Dózsa, 149