Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében

majd gyors egymásutánban a Haladás, a Petőfi és a Kossuth Termelőszövetkezet. Ugyanekkor Új Barázda néven termelőszövetkezeti csoport is létesült Sarkadon. Méh­keréken csak 1950-ben létesült szövetkezet Rákosi néven. Ekkor alakult a harsányi Kossuth Termelőszövetkezet is. Űjszalontán és Biharugrán csak 1952-ben sikerült ter­melőszövetkezetet alakítani. Ahhoz, hogy Űjszalontán termelőszövetkezet alakulhas­son, az ottani állami gazdaságnak meg kellett szűnnie, tehát nem társadalmi jellegű okok hátráltatták a termelőszövetkezet megalakulását, hanem a földhiány. Ekkor ala­kult Űjszalontán a Béke Termelőszövetkezet, Mihucz György vezetésével. Biharugrán nagy ellenállást kellett leküzdeni és Előre néven Veres János alakított szövetkezetet. Mindezek a szövetkezetek abban hasonlítottak egymáshoz, hogy kicsik voltak, felsze­relésük nem volt és a tagságnak a kellő szakmai gyakorlata is hiányzott. Általában mégis eredményesen dolgoztak és elért eredményeik, sikereik nagyban hozzájárultak a termelőszövetkezeti mozgalom népszerűsítéséhez. Az adott helyzetben a fejlődés következő állomása az volt, hogy a meglevő szövetkezetek földterülete újabb tagok belépésével, földterületek beadásával növekedjék. Hasonlóképpen szükséges volt az állatállomány, az eszközkészlet és a taglétszám emelése is. Másrészt új termelőszövet­kezetek alakításával újabb területeket kellett bevonni a nagyüzemi mezőgazdaságba. Ujabb termelőszövetkezeteknek ugyan nem feltétlenül kellett volna alakulniok, mert a meglevők megerősítése, gyarapítása a kívánt célt szolgálta volna. Azonban sok be­lépésnél személyi ellentétek is érvényesültek, sőt olykor-olykor osztályszempontok is szerepet játszottak. Minthogy a termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozása, a nagy­üzemi mezőgazdaság általánossá tétele volt a lényeg, ezekre a személyi ellentétekre, illetve osztályszempontokra is figyelemmel voltak és szívesen engedélyezték új ter­melőszövetkezetek alakítását is. Igen sokszor lehetett hallani, hogy abba a bizonyos termelőszövetkezetbe azért nem lép be valaki, mert az az elnök aki ; vagy azért nem lép be, mert ott van a haragosa is. Új termelőszövetkezetek alakulásánál osztályszem­pontként jelentkezett az, hogy a volt középparasztok külön, „saját" szövetkezetet ala­pítottak, elkülönülve a volt földnélküliektől, sőt a törpe- és kisbirtokosoktól is. Elkülö­nülésüket szakmai okokkal is alátámasztották, mondván, hogy a volt cselédek meg­felelő szakmai ismeretek, gyakorlat nélkül rosszul gazdálkodnak és így lerontják a jól dolgozó, jobb eredményeket elérő, több-kevesebb szakmai ismerettel, gyakorlattal rendelkező, volt középparasztok jövedelmét is. Ilyen és ehhez hasonló ellenvetések között folyt 1948-50 között a termelőszövetkezetek szervezése. 1950-51-re a mozga­lom első szervezetei megerősödtek, az ellenvetések ritkábbak lettek és megszelídültek, a közvéleménybe a termelőszövetkezet beilleszkedett, elfoglalta az őt megillető he­lyet. Ekkor látták elérkezettnek az időt arra, hogy a nagyüzemi mezőgazdaságot ki­zárólagosé tegyék, hogy a magyar mezőgazdaságot átszervezzék nagyüzemi formára. Ennek az elhatározásnak a jegyében 1950-től kezdődően a meglevő termelőszövetkeze­tekbe tömegesen léptették be az újabb tagokat és a régi szövetkezetek mellé újabbak is alakultak. Zsadányban például 1950-ben Petőfi néven, (elnök: Nagy Gábor) 1951­ben pedig Kötegyánban Üj Világ néven termelőszövetkezeti csoport alakult (elnök : Kelemen Mihály). 1951-ben pedig Okányban Zója néven alakult termelőszövetkezeti csoport (elnök: B. Nagy János). A termelőszövetkezetek fejlesztésének egyik módja volt az is, hogy a termelőszövetkezeti csoportokból termelőszövetkezeteket alakítot­tak, illetőleg, a meglevő szövetkezeteket egyesítették. így alakult a kötegyáni Új Világ Termelőszövetkezeti Csoport 1952-ben elnöke, Kelemen Mihály vezetésével szövetke­zetté, Kossuth néven; valamint az okányi Zója 1952-ben. Illetőleg így egyesült 1950­ben a mezőgyáni Lenin és az Üj Barázda Szövetkezet és folytatta működését Lenin T ermelő szövetkezet néven. Elnöke Vári József lett, az egyesülés előtti Lenin Termelő­szövetkezet vezetője. Hasonlóképpen 1951-ben egyesült a zsadányi Kossuth és Vörös Csillag Termelőszövetkezet is és Előre Termelőszövetkezet néven működött tovább, Blága József elnök vezetésével. Üj szövetkezetek is alakultak. Éspedig Zsadányban 1952-ben az Új Barázda (elnök: id. Fábián Imre), Kötegyánban 1953-ban a Rákóczi Termelőszövetkezet (elnök: Fazekas Gergely), 1955-ben a kötegyáni Kossuth és Rákó­czi Termelőszövetkezetek egyesültek és Kossuth Termelőszövetkezet néven működtek tovább. Az új szövetkezet elnöke Kelemen Mihály lett. 150

Next

/
Thumbnails
Contents