Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében

gazdaságot kaphatott. Amennyiben a későbbiek során a közös háztartásban élő terme­lőszövetkezeti családtag kiválik és önálló háztartást, vagy méginkább önálló csalá­dot alapít, ezzel háztáji gazdaságra jogosultságot szerzett. Háztáji gazdaságra jogo­sultak az öreg, munkaképtelen termelőszövetkezeti tagok is, akár termelőszövetkezeti tag a házastársa, akár nem, illetőleg termelőszövetkezeti tag ugyan, de külön háztáji gazdasággal nem rendelkezik. A háztáji gazdaság terjedelme 800 négyszögöltől 1 kat. holdig terjedhetett, amely­ből szőlő vagy gyümölcsös 4-600 négyszögölet foglalhatott el. A kijelölt szőlőterület azonban nem haladhatja mecf annak a szőlőterületnek a nagyságát, amellyel a tag be­lépett a termelőszövetkezetbe. A háztáji földbe beleszámított a házkörüli veteményes­kert, a gyümölcsös vagy szőlő és a be nem épített házhely is. Nem számított viszont be a háztáji földbe a beépített háztelek, a hozzátartozó udvar, a hozzátartozó legfel­jebb 300 négyszögöl nagyságú gazdasági udvar. A megadott határok között a háztáji földek nagyságáról a közgyűlés döntött. A közgyűlés döntésénél figyelembe vette a tag családi és szociális körülményeit. Általában a háztáji földek nagyságával kapcso­latosan sok nézeteltérés támadt és sok esetben helytelen gyakorlat alakult ki a terme­lőszövetkezetekben. Belépésnél lehetséges volt a termelőszövetkezeti tagoknak háztáji föld részére földterületeket visszatartani. Azonban csak olyan esetekben, ha ez a visszatartás a ter­melőszövetkezet érdekeit nem veszélyeztette. A termelőszövetkezeti tagság a beadási kötelezettség alá nem eső ingatlanaival és a közgyűlés jóváhagyásával visszatartott háztáji területével szabadon rendelkezhe­tett. A háztáji föld átmenet a szabadrendelkezésű személyi tulajdon és a termelőszövet­kezeti közös vagyon között. A termelőszövetkezeti tag a szövetkezettől kapott ház­táji földjét nem a saját nevében, hanem a termelőszövetkezet jogán birtokolja, azon­ban használati joga kizárólagosan őt illeti meg. Ez abban is megnyilvánult, hogy saját belátása szerint művelhette és terményeivel szabadon rendelkezhetett, a gazdálkodás­sal kapcsolatos terhek is rávonatkoztak. Ezért fizetett a termelőszövetkezeti tag a ház­táji föld után föld- és általános jövedelmi adót. A háztáji föld nagyságának megálla­pítása után a föld kijelölése következett. A háztáji földeket a termelőszövetkezet kö­zös gazdálkodásban levő földjeitől el kellett különíteni. A háztáji föld használatával kapcsolatosan nagy érdeklődésre tartott számot az a kérdés, hogy megilleti-e ház­táji föld az olyan termelőszövetkezeti tagot, aki a termelőszövetkezettel szembeni kö­telezettségeit nem teljesíti, rendszeresen nem dolgozik és a kötelező munkaegység­minimumot nem érte el. Általában az a nézet alakult ki, hogy az ilyen tagokat is meg­illeti a háztáji föld használata, azonban csak a minimálisnak megállapított 800 négy­szögölig terjedő mennyiségben. Esetenként lehetséges volt, hogy a háztáji gazdaság­ban a földön kívül más vagyontárgyak is megmaradtak a termelőszövetkezeti tag hasz­nálatában. Eredetileg, a termelőszövetkezeti mozgalom korai szakaszában, ezeket a vagyontárgyakat nagyon szűk körben állapították meg. A 31/1962. sz. Kormányren­delet azonban átmenetileg felfüggesztette a háztáji gazdaságban tartható szarvasmarha és sertésállamány korlátozását. Eredetileg azonban csak a beépített telek, az udvar, a telken levő épületek, a termelőszövetkezeti közgyűlés által beadni nem kötelezett me­zőgazdasági eszközök és kéziszerszámok, valamint egy tehén, egy-két növendékmar­ha, egy-két anyakoca malacaival és évente legfeljebb 3-4 hízósertés, 5 juh vagy kecs­ke, korlátlan számú baromfi, házinyúl- és méhcsalád tartozhatott csak a háztáji gaz­daság keretébe. A termelőszövetkezeti tag csak egy háztáji gazdaságot tarthatott fenn, s amennyiben a belépés után nagyobb mennyiségű vagyontárgyat, például állatot szer­zett, be kellett adnia, fel kellett ajánlania a termelőszövetkezetnek. A termelőszö­vetkezet a háztáji gazdaság szaporulatának értékesítésénél elővásárlási jogot kapott. Az előzőekben vázolt termelőszövetkezeti élet meghatározott szervezeti keretben folyt le. A termelőszövetkezet szervezete a következő nagy egységekből állt: közgyű­lésből, vezetőségből, ellenőrző bizottságból, fegyelmi bizottságból, szociális és kulturá­lis és a szükségletnek megfelelően egyéb bizottságokból. A közgyűlés a termelőszövetkezetnek legfontosabb szerve. A közgyűlésnek min­den termelőszövetkezeti tag részese. Minden olyan esetben össze kell hívni, amikor 146

Next

/
Thumbnails
Contents