Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében

gazdaságot kaphatott. Amennyiben a későbbiek során a közös háztartásban élő termelőszövetkezeti családtag kiválik és önálló háztartást, vagy méginkább önálló családot alapít, ezzel háztáji gazdaságra jogosultságot szerzett. Háztáji gazdaságra jogosultak az öreg, munkaképtelen termelőszövetkezeti tagok is, akár termelőszövetkezeti tag a házastársa, akár nem, illetőleg termelőszövetkezeti tag ugyan, de külön háztáji gazdasággal nem rendelkezik. A háztáji gazdaság terjedelme 800 négyszögöltől 1 kat. holdig terjedhetett, amelyből szőlő vagy gyümölcsös 4-600 négyszögölet foglalhatott el. A kijelölt szőlőterület azonban nem haladhatja mecf annak a szőlőterületnek a nagyságát, amellyel a tag belépett a termelőszövetkezetbe. A háztáji földbe beleszámított a házkörüli veteményeskert, a gyümölcsös vagy szőlő és a be nem épített házhely is. Nem számított viszont be a háztáji földbe a beépített háztelek, a hozzátartozó udvar, a hozzátartozó legfeljebb 300 négyszögöl nagyságú gazdasági udvar. A megadott határok között a háztáji földek nagyságáról a közgyűlés döntött. A közgyűlés döntésénél figyelembe vette a tag családi és szociális körülményeit. Általában a háztáji földek nagyságával kapcsolatosan sok nézeteltérés támadt és sok esetben helytelen gyakorlat alakult ki a termelőszövetkezetekben. Belépésnél lehetséges volt a termelőszövetkezeti tagoknak háztáji föld részére földterületeket visszatartani. Azonban csak olyan esetekben, ha ez a visszatartás a termelőszövetkezet érdekeit nem veszélyeztette. A termelőszövetkezeti tagság a beadási kötelezettség alá nem eső ingatlanaival és a közgyűlés jóváhagyásával visszatartott háztáji területével szabadon rendelkezhetett. A háztáji föld átmenet a szabadrendelkezésű személyi tulajdon és a termelőszövetkezeti közös vagyon között. A termelőszövetkezeti tag a szövetkezettől kapott háztáji földjét nem a saját nevében, hanem a termelőszövetkezet jogán birtokolja, azonban használati joga kizárólagosan őt illeti meg. Ez abban is megnyilvánult, hogy saját belátása szerint művelhette és terményeivel szabadon rendelkezhetett, a gazdálkodással kapcsolatos terhek is rávonatkoztak. Ezért fizetett a termelőszövetkezeti tag a háztáji föld után föld- és általános jövedelmi adót. A háztáji föld nagyságának megállapítása után a föld kijelölése következett. A háztáji földeket a termelőszövetkezet közös gazdálkodásban levő földjeitől el kellett különíteni. A háztáji föld használatával kapcsolatosan nagy érdeklődésre tartott számot az a kérdés, hogy megilleti-e háztáji föld az olyan termelőszövetkezeti tagot, aki a termelőszövetkezettel szembeni kötelezettségeit nem teljesíti, rendszeresen nem dolgozik és a kötelező munkaegységminimumot nem érte el. Általában az a nézet alakult ki, hogy az ilyen tagokat is megilleti a háztáji föld használata, azonban csak a minimálisnak megállapított 800 négyszögölig terjedő mennyiségben. Esetenként lehetséges volt, hogy a háztáji gazdaságban a földön kívül más vagyontárgyak is megmaradtak a termelőszövetkezeti tag használatában. Eredetileg, a termelőszövetkezeti mozgalom korai szakaszában, ezeket a vagyontárgyakat nagyon szűk körben állapították meg. A 31/1962. sz. Kormányrendelet azonban átmenetileg felfüggesztette a háztáji gazdaságban tartható szarvasmarha és sertésállamány korlátozását. Eredetileg azonban csak a beépített telek, az udvar, a telken levő épületek, a termelőszövetkezeti közgyűlés által beadni nem kötelezett mezőgazdasági eszközök és kéziszerszámok, valamint egy tehén, egy-két növendékmarha, egy-két anyakoca malacaival és évente legfeljebb 3-4 hízósertés, 5 juh vagy kecske, korlátlan számú baromfi, házinyúl- és méhcsalád tartozhatott csak a háztáji gazdaság keretébe. A termelőszövetkezeti tag csak egy háztáji gazdaságot tarthatott fenn, s amennyiben a belépés után nagyobb mennyiségű vagyontárgyat, például állatot szerzett, be kellett adnia, fel kellett ajánlania a termelőszövetkezetnek. A termelőszövetkezet a háztáji gazdaság szaporulatának értékesítésénél elővásárlási jogot kapott. Az előzőekben vázolt termelőszövetkezeti élet meghatározott szervezeti keretben folyt le. A termelőszövetkezet szervezete a következő nagy egységekből állt: közgyűlésből, vezetőségből, ellenőrző bizottságból, fegyelmi bizottságból, szociális és kulturális és a szükségletnek megfelelően egyéb bizottságokból. A közgyűlés a termelőszövetkezetnek legfontosabb szerve. A közgyűlésnek minden termelőszövetkezeti tag részese. Minden olyan esetben össze kell hívni, amikor 146