Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében

nevelési munkát keli végeznie, de a szövetkezet igazgatóságában és ügyvezetésében megvan a készség és a rátermettség arra, hogy hosszú munkával a tagokat szövetkezeti emberekké nevelje. Végeredményben megállapítható, hogy a szövetkezet életébe és gazdálkodásába szervesen csak az őstermelő csoport 80 tagja, továbbá a gépállomásnak mintegy 20 tagja kapcsolódik be. Az egyénileg gazdálkodó 600 tag csak alkalmilag veszi igénybe a szövetkezeti gazdálkodás nyújtotta szolgáltatásokat (géphasználat formájában és terménybeszolgáltatás esetén), de egyébként a tagoknak ez a része még kevésbé értékeli a szövetkezeti gazdálkodás nyújtotta előnyöket. Budapest, 1947. december 9-én. Olvashatatlan aláírás s. k. gazdasági szakoktatási igazgató

0 A fentiekben idézett feljegyzésből bennünket főleg a II. rész 2. pontja érdekel, amely a sarkadi íöldművesszövetkezet Feketeéri őstermelő csoportjának termelési közösségéről szól. Ahogy a közölt feljegyzésből láthatjuk, ebben az esetben még nem a mai értelemben vett szövetkezetről volt szó, hanem egy kezdeti termelői társulásról, amely nagyon jó alapot készített elő a későbbi fejlődés számára. Ugyanakkor láthatjuk azt a fejlődést is belőle, amit a szövetkezet az alakuló közgyűléstől, az alapszabálytól a feljegyzésig mutatott. Valóban előmozdította a tagok jólétét, számottevő szövetkezeti vagyont hozott létre belőle. Működése során eszmei vonatkozásban is fejlődött. Amíg az alapszabály egy polgári, a részvagyon alapján álló szövetkezetet állított elénk, addig a feljegyzés már ezen a szemléleten túlmutató állapotot, gazdálkodási módszert ábrázolt. Az alapszabály a még kapitalista körülmények között működő szövetkezet formáját mutatta meg, a feljegyzés viszont a minden téren átalakuló, a szocialista termelési viszonyok felé haladó időszak szövetkezetének életéről számolt be. Mindenesetre azt a fontos lépést, hogy tudniillik 80 család cselédből lett újgazda társasgazdálkodásba fogott, a kommunisták készítették elő. A helyi pártszervezet, illetőleg későbbiekben a szövetkezet párttagsága és alapszervezete irányította a társasgazdálkodás menetét. A sarkadi szövetkezet érthetően széles körű érdeklődést váltott ki, rövid idő alatt_ széles irodalma támadt, sokan és sokat írtak róla, általában példaképen emlegették.' Az az idő azonban, amikor a sarkadi kezdeményezést általános példának vehették volna, ekkor még nem jött el. A földosztással előbb a parasztság évszázados földéhségét kellett kielégíteni. Ezenkívül volt a földosztásnak egy másik, lélektani jelentősége is. Nevezetesen az, hogy a parasztság csak a földosztás tényének tudomásulvételével hitte el, hogy ura lett saját sorsának, hogy felszabadult, hogy övé is a hatalom, hogy egy új társadalom lényeges, alkotó tagjává vált. űogy ez a felismerés a későbbi fejlődés szempontjából mennyire fontos volt, azt az mutatja, hogy a délbihari síkság parasztságának egy része mennyire érthetetlenül, milyen félénken állt szembe a földosztás valóságával. Szinte nem akarták elhinni, hogy hozzányúlhatnak a földhöz, hogy dolgozhatnak rajta, hogy az övék. Sokakon félelem vett erőt, és a már kimért földet visszaadták, vagy otthagyták műveletlenül, mert nem voltak képesek elhinni, hogy az mostmár az övék. Több ilyen eset fordult elő Geszten, Sarkadkeresztúron és Sarkadon. Természetesen a reakció kihasználta ezt a félénkségét, tájékozatlanságot. A „régi világ" visszatértével és a majd akkor elkövetkező megtorlással rémítgette a különben is aggodalmaskodó parasztokat. A félelmet indokoltnak mutatta a 6 Szakács Sándor: Adatok az etyeki, sarkadi, felsőszelestei, vasszilvágyi földművesszövetkezetek és táblás csoportok gazdálkodásának kezdeteihez. Agrártörténeti Szemle V. évf. (1963) 548-550. 7 líj Veres Péter: A sarkadi példa. Valóság 1948. február. 103-107., Kesztyűs Lajos: A sarkadi földművesszövetkezet. Valóság, 1948. 709-713. és Erdélyi Tibor: Háromszáz holdon gazdálkodik és másfél millió forint forgalmat ért el a sarkadi földművesszövetkezet. Szövetkezés 1947. 50-51. sz. 134