T. Szőnyi Eszter: Arrabona topográfiája - Tanulmányok 1. (Győr, 1992)

3. A RÓMAI TELEPÜLÉS - Temetők

ság útja Ny-i részén, IV. századi sírjai pedig a vasútállomástól Éra és D-re kerültek elő. Már a múlt század első felétől ismertek itt temetkezéseket (92), megfigyeltek sírokat a század elején, Lovas E. a 20-as években feltárásokat is végzett (93). Nagyobb, összefüggő temetőrészlet feltárása 1954-ben Barkóczi L. vezetésével a Kálvária u. 6 - Honvéd u. 3. telkén történt. Ásatási megfigyelések, térkép, sírrajzok csak erről a IV. századi temetőrészről maradtak fenn. A temetkezések között legáltalánosabb az egyszerű földbe temetés, de téglasírok és falazott kősírok is előfordultak. Az előkerült leletanyag két korarómai sírtól eltekintve /R16 és R17/ általánosságban a IV. század második felére, végére jellemző ebben a déli temetőrészletben, egyes sírok valószínűleg már az V. század eljén kerültek földbe. Arrabona táborától és vicusától tekintélyes távolságban /légvonalban mintegy 2,5 km/ DK-i irányban a mai köztemető közelében Lovas E. 1926-ban mintegy 50 későrómai sírt tárt fel, illetve figyelt meg homokbányászás során (94). Ezt, az ú.n. Serfőződombi temetőt /8.kép/ - a nagy távolság miatt - nem tartjuk közvetlenül a tábor vagy a vicus temetkezési helyének, inkább egy Arrabona közelében fekvő nagyobb villagazdaság temetőjét sejtjük benne. A sírok nagy többségét Lovas egyszerű földbe temetésnek tartja, csupán a 35. sír esetében sikerült koporsószögeket megfigyelnie, amely egyértelműen fakoporsó használatát bizonyítja. Két sír készült falazott technikával /38. és 45./. A halottak nagy részét zsugorítva, vagy "ülő helyzetben" helyezték sírba. Mivel a temetőben sok a bolygatott sír, ez utóbbiaknál is valószínű, hogy bolygatással magyarázható a furcsa testhelyzet kialakulása (95). A sírok anyagában a szokásos későrómai agyag-és üvegedény mellékleteken kívül viseleti tárgyak és a Constantinus dinasztia korából származó érmek is általánosak. Különleges darab egy, a temető területéről származó, de sírhoz nem köthető, női alakot ábrázoló, fémmázas, egyfülü agyagkorsó, amely felirata szerint lanuarius számára készült (96). 38