T. Szőnyi Eszter: Arrabona topográfiája - Tanulmányok 1. (Győr, 1992)

3. A RÓMAI TELEPÜLÉS - A castrum

út nem volt, a két épület távolsága egymástól 1 m. A későbbi periódusban a D-i épületet kissé megnagyobbították. Az alapozási árkokat mindenütt sűrű, kővel vegyes paticsomladék borította, azonban alatta járószintet nem tudtunk megfigyelni. Az itt feltárt táborrészlet alaprajzáról mindössze annyit mondhatunk, hogy egy - egyik irányban 2 m hosszú - helyisége volt, ez azonban önmagában kevés az épület rendeltetésének meghatározásához. Ugyancsak problémás az 1980 őszén, a Káptalan domb Ny-i oldalán, a török kori vár kazamatájában talált legkorábbi római objektum rendeltetésének meghatározása. A kis, 2,5x1,5 m-es felületen, ahol bolygatlanul figyelhettük meg az I. századi jelenségeket, egy átégett agyagos járószintet három egymással párhuzamos kis árok szabdal fel, egymástól 60-70 cm távolságra. Amennyiben az árkok egyidejűleg használatban voltak - és ez nagyon valószínűnek látszik - semmiképpen sem gondolhatunk esetükben lakóépületre, ismét csak valamiféle tárolóhelyiség jöhet számításba /2.kép/. A néhány megfigyelt jelenség alapján azt a - kevés adattal alátámasztható - következtetést vonhatjuk le, hogy a korai tábor legdélibb részében, a decumana kapuhoz közelebb eső területen helyezték el a tárolóépületeket, ezektől északra már a legénység szálláshelyei, istállók stb. voltak. Mint az eddigi leírásunkból kiderült, a legkorábbi, fa-föld konstrukciós Castrum semmiféle védelmi berendezését nem ismerjük, de nem is ismerhetjük, mivel ásatásaink területe minden esetben a feltételezhető palánktábor belsejében volt. A tábor kiterjedéséről a megismertek alapján vajmi csekély fogalmat alkothatunk, mindössze az látszik valószínűnek, hogy K-Ny irányban nem lehetett sokkal kisebb a későbbi táboroknál, mivel a két legtávolabb ismert objektum távolsága a jelenlegi domborzati viszonyok alapján feltételezhető szinte teljes területet magába foglalja. 11