T. Szőnyi Eszter: Arrabona topográfiája - Tanulmányok 1. (Győr, 1992)

3. A RÓMAI TELEPÜLÉS - A palánktábor leletanyaga

A palánktábor leletanyaga A legkorábbi leletek a palánktábor építése előttti időszakból származnak, abból a rétegből, amelybe az első alapozási árkokat belevágták. Ez természetesen nem jelenti szükségszerűen azt, hogy a tábor egyes épületei nem állhattak az említett leletek földbe kerülésének időpontjában, csupán arra jelentenek bizonyítékot, hogy a megfigyelt kis területen később kezdenek építkezni. 1974-es ásatásunk kis szondájában abból a fekete rétegből, amelybe az első "Fundamentgräbchen"-ek mélyülnek, kettőskonikus durva orsógomb, kézzelformált bütyökdíszes kerámia és seprődíszes szürke fazék töredékei mellett négyszögletes, kétsoros bélyeggel ellátott, Drag 1. típusú, nagyméretű sigillata tál darabjai kerültek elő /11 .kép/. A bélyeg nagyon töredékes, így olvashatatlan, a bélyegforma miatt azonban Tiberius koránál későbben semmiképpen sem készülhetett (31). Szintén a réteg anyagából való a meredekfalú, díszítetlen itáliai sigillatacsészéknek két példánya /12.kép/, amelynek analóg formáit Magdalensbergből ismerjük (32). Ugyaninnen származik az arezzoi Perennius Saturninus mesterbélyegével /PERSA/ ellátott töredék /12.kép/. Működési ideje a késő augustusi - tiberiusi időszak (33). Az 1978-as ásatáson a már említett földbe mélyített kunyhó betöltése annak felhagyási időpontját datálja - a Drag 3-as peremén "rädchen-diszes" sigillata az I. század közepéig, a délgalliai, Drag 27-es, talpgyűrűjén hornyolt csésze pedig Claudius korára. Az innen előkerült egyéb kerámiák sem mondanak ellent ennek az időpontnak - az amphoratöredékekből az eredeti forma sajnos nem állapítható meg. Ugyanezen a felületen két hulladékgödör betöltése előzte még meg a barakkok kialakítását. A 2. szelvény ÉK-i sarkában lévő gödör anyagából egy közelebbről meg nem határozható kis itáliai gyártmányú sigillata csésze töredékén kívül egyéb importkerámia is utal a betöltés idejére /12.kép/. Az u.n. északitáliai csészéknek szinte kizárólag D és Ny-Pannoniából ismert világos változatáról van itt szó, amelyet Plesnicar (34) formája és díszítése alapján egyaránt az I. század első felére datál. Ugyanebben a szelvényben a DNy-i sarokban mutatkozó korai gödör betöltéséből fanyomokat mutató sarokvasalásokon kívül egy teljes egészében összeállítha12