Almási Tibor: A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat 1919-1944 (Győr, 1999)
6. A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat művésztagjainak érdekképviselete és megsegélyezési formái
1925. novemberében a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat meghívásának eleget téve, a városba érkezik Csányi Károly az Iparművészeti Múzeum igazgatója, aki a Társulat közgyűlésének keretében előadást tart a győri bencés templomról. A felolvasásért járó 1.000.000 K. tiszteletdíjat Csányi Károly felajánlja a Társulat céljaira, azzal a kikötéssel, hogy abból szegénysorsú, tehetséges győri művészeket istápoljon. Ez az összeg képezi alapját a "Csányi Károly alapítványinak, amelynek kamatait a Társulat vezetősége évenként kiosztja az arra érdemes és rászoruló művészei között. A Csányi alapítvány tőkéjét idővel a társulati tagok, 1927-ben pedig Lyka Károly - aki úgyszintén lemond tiszteletdíjáról - egyéni felajánlásai gazdagítják. Ebből az alapítványból nyer 1927-ben 20-20 pengőt a három győri középiskola legjobb rajzolója, Solymássy Konrád, Pohárnok Zoltán művésznövendékek, majd utólag Borsos Miklós is. 4 8 Művészeti megbízások. Az ilyen és ehhez hasonló egyszeri segélyezéseknek megvan a maguk szerepe és jelentősége, de jellegüknél fogva hosszabb távon nem sokat lendítenek, javítanak a város képzőművészeinek anyagi gondjain. A megoldást az első világháború után jócskán megszaporodó városi, községi - művészi munkák elvégzésére - kiírt pályázatok, egyedi megbízások jelentik. A Társulat vezetőinek személyes közbenjárása folytán e munkák kivitelezésére a megbízók - az esetek többségében - a győri alkotókat kérik fel. 1920-ban a győri izraelita hitkösség számára Békéssy Leó megfesti a gyülekezet volt elnökének portréját, Albert Andor - a Nagyécs község meghirdette pályázat nyertese - pedig elkészíti az első világháborúban elesett hősök emlékművét. 1924-25-ben a Kioszk bérlője, Keller Gábor felkérésére Parsinszky Mihály és Albert Andor az épület szobrászati mintáinak tervezését és kivitelezését végzik; a Reáliskola Sportkörének Schima Bandi Szent László vándordíját, a Fiúkereskedelmi Iskolának pedig atlétikai vándordíjat készít, és ugyanő elnyeri az Eszperantó Egyesület Pályázatának I. díját; Pandúr József a Lloyd falfestményein dolgozik, míg Lóth József az izraelita hitkösségnek megfesti a hivatalban lévő elnök, Meiler Ignác arcképét. A nagyobb, a megye művészeinek anyagilag is számottevő segítséget jelentő megbízások a következő években sem maradnak el. "Pandúr József a Hungária Kávéház <<Hungária>> falképét^a nemzet géniusza körül csoportosított dolgozó magyarság apotheózisát" /1926/, a Gárdonyi Géza polgári fiúiskola lépcsőházának történelmi és cserkésztárgyú falfestményeit /1927/, a bánhidai templom freskóit /1932/; Schima Bandi a celldömölki templom örökmécsesét /1926/, az új gyárvárosi templom mostranciáját, cibóriumát /1927/; Albert Andor a kőszegi katonai nevelőintézet és a győri zsinagóga belső díszítését /1926/; Schutzbach Antal a vitnyédi és cziráki templomok dekorációit /1926/, a rábacsanaki új templom szószékét /1926/, a magyaróvári zárdakápolna freskóit /1933/, a tápi római katolikus temp36
