Almási Tibor: A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat 1919-1944 (Győr, 1999)

6. A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat művésztagjainak érdekképviselete és megsegélyezési formái

Pandúr József freskója agyőri Gárdonyi Géza Polgári Fiúiskolában- 1927 lom 4 mennyezetképét /1933/, a bánhidai templom főoltárát /1933/, a gyárvárosi templom oltárának 2 méteres Jézus szíve szobrát ruskicai márványból /1933/; Valentin Károly a reáliskola játszóterére Székelykaput /1926/; Szabó Alajos a polgári fiúiskola lépcsőfeljárójában Gárdonyit és a cserkészeket ábrázoló freskókat /1931/; Zászlós István "Szent István intelmei fiához" című domborműsorozatát a pannonhalmi bencés gimnázium sarokfalára /1931/, a Gárdonyi-mellszobrot, több hősi emlékművet és a pápának megküldött Szent Imre szobrot készíti el. A Társulat bevonása a város művészeti életét meghatározó döntéshozatalba. Művésztagjai és egyáltalán az egyesület érdekképviseletének tekintetében a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat két irányba próbál lépéseket tenni: egyrészt el akarja érni azt, hogy művészeti kérdésekben a város vezetősége kikérje tanácsát, véleményét, másrészt pedig azt, hogy a korábbi gyakorlathoz hasonlóan, a központi megbízásokra kiírt pályázatokon előnyben részesüljenek a város alkotói. Az első kérdésben a város és Társulat között teljes az egyetértés. E nézetazonosság szellemében 1933 tavaszán a polgármester felkéri a Társulatot arra, hogy delegálja képviselőit a Horváth Adorján készítette Bisingersíremlék bíráló bizottságába, majd egy évvel később a győrvárosi országzászló-tervpályázat zsűrijébe. 1934 szeptemberében, a törvényhatósági bizottság határozata alapján Győr polgármestere lépéseket tesz egy 37