Almási Tibor: Egy ember, egy gyűjtemény (Győr, 1998)

A gyűjtemény

Perlrott-Csaba Vilmos a posztnagybányai festészet képviselője volt, akinek művészetére azonban erősen hatottak Manet és Cézanne kromatikai vívmányai, párizsi mestere Matisse rigorózus képszerkesztési elvei. Perlrott-Csaba a Patkó Imre gyűjteményben látható Koncertje a húszas évek elején készült, abban az időszakban, amikor Perlrott sokalakos kompozíciókat festett. A kép témája és analitikus formabontással felépített szereplői egyértelműen Cézanne festészetének utóhatásait idézik. A kompozíció jobb oldalán elhelyezkedő fiatal, izmos fiú bal lábára támaszkodva hegedül, s - ugyanúgy, mint a mű központi részét elfoglaló, fuvolázó nő teste - alakja követi a mögötte lévő fa ívelését. A kissé jobbra összpontosított alkotás kompozicionális egyensúlyát a hátnézetből ábrázolt csellózó férfi biztosítja, akinek hátvonala ugyanakkor kiindulópontja is annak a körívnek, amelynek mentén a három figura elhelyezkedik. A festmény a természet és az ember harmóniában feloldódó egységének érzékletes megelevenítése, amit a zenei motívum erősít fel, tesz nyomatékossá. A századfordulón, majd később is, a magyar művészek egyik lehetséges igazodási pontja a párizsi orientáció volt, amely PerlrottCsaba Vilmos és számos kortársa munkásságát befolyásolta döntően. A Czóbel Béla, aki az Ecole de Paris nemzetközi téren is legismertebb hazai reprezentánsa, miután a francia fővárosban magába szívta az új művészet szellemét, megjelent a nagybányai művésztelepen, ahol újsütetű vad /fauve/ képeivel elindította a mást akaró fiatalok "neo" mozgalmát és ezzel új fejezetet nyitott a modern magyar festészet történetében. Festményein, akvarelljein, pasztelljein Czóbel nem filozófiai mélységű kérdéseket feszeget. A valóságból kiindulva, ennek hétköznapi elemeit - női aktok, tájak, virágok, gyümölcsök - átírva, a látvány érzelemkeltő prioritását hirdeti. Czóbel feloldja a kontúrokat - mint ahogy teszi ezt Fekvő nő című kompozícióján - és a