Almási Tibor: Egy ember, egy gyűjtemény (Győr, 1998)
A gyűjtemény
meleg színek spektrumából laza, spontánnak tűnő, ám szigorú rend szerint felépített vizuális univerzumot teremt, melyben a pontozás nem a drámai feszítőerőre, hanem a csendes megnyugvásra esik. Ugyanúgy mint Czóbel, a két világháború közötti festészetünk egyik "legmarkánsabb egyénisége" 2 3 Farkas István is hosszabb időt töltött Párizsban. A város lüktető szellemi élete, a friss élmények kedvező hatást gyakoroltak Farkas művészetére már az első világháború kitörése előtti ottartózkodás, tanulás évei alatt. Felszabadulva első mestere Mednyánszky László erőteljes kisugárzása alól, vásznai kivilágosodtak, színesebbé, érzelemgazdagabbá váltak. Szomory Dezsőportréjá-n a kompozíció egész hangulatát megadó zöld és piros színek tüzesen égnek. A kép nagy részét betöltő arcmás erősen stilizált, hiányzik róla minden olyan lényegtelen vonás, ami nem az egyéniség jellegzetességeit hordozza. A festmény szerkezeti felépítésének érdekessége a bal oldalról "becsüngő", szivart tartó vaskos, kövérkés kéz, amely látszólag elválik a testtől és önálló, szuverén életre kel. A húszas évek elején Párizs mellett a magyar művészek másik közkedvelt találkozóhelye, gyűjtőpontja Berlin lett, mely múzeumaival, közgyűjteményeivel, rangos nemzetközi avantgárd tárlataival és egyáltalán pezsgő szellemiségével vonzotta magához az alkotókat. E pezsgő szellemiség központja a Der Sturm című folyóirat és ennek főszerkesztő-tulajdonosa Herwarth Waiden volt. Waiden Kassák Lajos közvetítésével került kapcsolatba a magyar avantgárd művészeivel /Mattis-Teutsch, Moholy Nagy, Péri, Réth, Bortnyik stb./ akiknek aztán a Sturm Galériában sorra rendezett kiállításokat s reprodukálta műveiket folyóiratában. Hervarth Waiden magyar "patronáltjai" közül az, aki a leggyakrabban kapott helyet a Sturm tárlatain és lapjain, Scheiber Hugó volt. Bécsi, berlini, londoni, new-yorki, la-pazi, római kiállításai, kiállításrészvételei jóvoltából Scheiber Hugó a kor egyik legmegbecsültebb magyar festőjének számított. Látványos, a lüktető
