Almási Tibor: Egy ember, egy gyűjtemény (Győr, 1998)
A gyűjtemény
molyabban képzőművészettel foglalkozni. Első művei a holland és orosz konstruktivisták, valamint a berlini Bauhaus képviselte művészeti ideál hatása alatt született képarchitektúrák voltak, amelyek Kassák szerint érzékletes formában jelenítették meg azt a hitbéli meggyőződését, hogy: " A mi korunk pedig a konstrukció jegyében született, s így magától értetődik, hogy a bennünket kifejező új művészet csakis a konstruktív művészet lehet". 1 8 A Képarchitektúra a síkból virtuálisan kiemelkedő szabályos mértani idomokból, testekből konstruált felépítmény, amely nem a valóságot modellálja, hanem csupán egy eszmeiséget képvisel. Ilyen meggondolásból "a képarchitektúra nem hasonlít semmire, nem mesél el semmit és nem kezdődik el sehol és nem végződik be sehol. Egyszerűen van" - fogalmaz Kassák. 1 9 Az 50-es évek első felében Kassák Lajos belső száműzetésbe vonult. Képzőművészeti tevékenysége ezidőtájt kiszélesedett több irányba. Realista tusrajzok, akvarellek, kollázsok, absztrakt kompozíciók mellett életművében feltűnnek az Amerikában és NyugatEurópában gyökeret vert gesztusfestészet nyomai. Színes, kék háttérre vetített Kalligráfia-ján a hol szertelenül kanyargó, hol pedig kiszámított tudatossággal vezetett vonalak, feltartóztathatatlan dinamikájukkal, az általuk közrefogott sík terek pedig élménytkeltő látványukkal hatnak. Utolsó festménye, az 1967-ben festett Barna este, Kassák Lajos - véleményünk szerint - egyik legszebb alkotása. Ebben a kompozícióban tökéletes összhangban jelenik meg - zavartalan "barna" ég és két szabályos formájú, szimmetrikus fehér felhő alakjában - a természeti és a kép alsó részét elfoglaló architeturális jelekké egyszerűsített, ember kreálta urbánus rend. A MA alkotói sorából Uitz Béla kötődött a legszorosabb szálakkal a folyóirathoz. Rajzai folyamatosan jelentek meg a MA hasábjain, de ezen felül jelentős szerepet vállalt ennek szerkesztésében, művészeti arculatának megformálásában is.
