G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)
TANULMÁNYOK - Székely György: Hazai egyetemalapítási kísérletek és a külföldi egyetemjárás
SZÉKELY GYÖRGY bécsi egyetem ezidoben már nem élő tanára, Georg von Pauerbach egy műve, a Theorica nova planetarum 1470 körül készült kéziratos kódex arany és színes iniciálékkal, égrajzokkal. Mivel ez Vitéz János címerével ékeskedik, valamiképp a pozsonyi egyetemhez volt kapcsolható, talán a szerző bécsi utódán, Regiomontanuson keresztül. Regiomontanus, eredeti nevén Johannes Müller az 1460-as években Bécsben tanított, onnan Mátyás király hívására Budára jött görög kéziratok rendezésére. Emlegetik az egyetemes művelődéstörténetben, hogy Regiomontanus 1469/71 években Corvin Mátyás könyvtárosa gyanánt szerepelt. Alig marad eszerint idő a pozsonyi működésére. Mégis úgy szerepeltetik, mint aki néhány évig az Academia Istropolitanán tanított. Az ő működéseihez kapcsolódott több munka. Egy csillagászati kézikönyv, Alexander de Villa Dei és Johannes de Sacro Bosco: Tractatus Astronomici a 15. század második feléből való pergamenkódex, piros színű csillagászati rajzokkal szemléletes mű el van látva Johannes Regiomontanus kézjegyével. Az ő műve egy 1467. évi kéziratos könyv, a Tabulae directionum profectionumque. Csillagászati táblázatai 1465—70 közt Magyarországon és talán Itáliában készültek. Csakhogy a tudós Nürnbergbe távozott és ott már könyvei jelentek meg 1473-ban, 1474-ben, maga pedig már Rómában volt az utóbbi évben. Zrednai Vitéz János, éppen mert hivatalnokként különböző királyok alatt emelkedett fel és különféle politikai irányokat tapasztalt meg, az ország érdekeit távlatban tudta szemlélni. Nem látott harmóniát a mátyási külpolitika bonyolult kérdéseiben. A király 1471-ben megbuktatta a kancellárt, az érsek elvesztette politikai szerepét és meghalt a következő évben. Janus Pannonius a költő és püspök, aki a Csezmicei családból való és Vitéznek unokaöccse volt, mint a a béke embere ekkor már ellenezte a király külpolitikáját, s amikor Horvátországba menekült, meghalt 1472-ben. Megrendítő a humanista eszménykép király összecsapása humanista főpap-hivatalnokaival. A király eltávolodott a humanistáktól és a pozsonyi egyetemet elhagyták természettudományi professzorai 1471-73 során, ismert hallgatói más egyetemeken tűnnek fel. Visszavonult Vác püspöke, Báthori Miklós is, aki a székesegyházi iskoláját gymnasium academicummá alakította. A nagy személyiségek mecénási, alkotó szellemi tevékenysége tehát elbukott, de másutt fönnmaradtak és szerepben növekedtek azok az intézmények, ahol kódexeket gyűjtöttek, olvastak, amelyekből tanítottak. így érzékelhető a külföldi egyetemekre járók tudásának, olvasmányanyagának előtérbe lépése, mindezek együttesen hatottak az alsóbb fokú hazai iskolákra, tanulmányokra. Ezt sejteti, amikor 1489-ben a turóci konvent bizonyította, hogy Kálnói Péter kiskorúsága (propter tenere etatis sue inhabilitatem) és tanulmányai miatt (maximé propter scolastice discipline gimnasia capescendá) nem tudja birtokai védelmét ellátni. 9 A nagy királynak az Academia Istropolitana alapítóival és úgy látszik irányzatukkal való meghasonlása után úgy vélhető, hogy Budán tanítottak teológiát és talán gyakorlati jogot. Werbőczi István kétségkívül nagy jártasságot szerzett római- és kánonjogban, de alig dönthető el, hogy ezt a főiskolai szintű tudást melyik hazai főiskolán vagy műhelyben szerezte. Feltételezett életkori és ismert pályafutási adatai szerint (ha a hivatali pályát 1482-ben, a királyi kancellária alkalmazottjaként kezdte), azokat összevetve az Academia Istropolitana alapítási és virágzási éveivel ott legjobb esetben alapozó tudását szerezhette, de sem bölcsész még kevésbé jogvégzett ott nem lehetett. Ezért tekinthető deáknak. Talán a domonkosrendiek jeles budai főiskoláján is nyert képzést. 1475 körül Mátyás királynak már volt terve új egyetem alapítására és erre a lehetőségre választotta ki a domonkosrend budai kolostori iskoláját, amely a rendi Studium generale szintjén állt. Petrus Niger német domonkosrendit Mátyás hívta meg 1478-ban Budára, hogy vezesse az ottani domonkosrendi hittudományi főiskolát. Itt tartózkodásának fő tanúsítója a Clipeus Tbomistarum című könyv, amelyet 1481-ben Velencében publikáltak és amelynek előszava ajánlást tartalmaz Magyarország királyához. A budai intézményt az európai hírű professzor universale gymnasium-ként jelölte meg és elárulta profilját, amikor a királyt úgy dicsérte, mint aki a bölcsészeti és a hittudományok oktatását támogatja. Mátyás pozsonyi egyetemalapítása is inkább csak kísérletnek bizonyult, ez mondható el a budairól is. Az sem vált tartós és kiépült egyetemmé. A magyar egyetemi karrierek a peregrinációra maradtak. 1 0 JEGYZETEK 1. Gábriel Asztrik: Magyar diákok és tanárok a középkori Párizsban (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1938); Astrik L. Gabriel: The Paris Studium (Notre Dame, Indiana-TongerloWestewrlo, 1992) 2. Fest Sándor; Magne Carta — Aranybulla (Budapesti Szemle, 1934); Laszlovszky József: Angol-magyar kapcsolatok Szent Istvántól a 13- század elejéig (kandidátusi értekezés; Bp., 1991) 3. Florio Banfi: Paolo Dalmata detto Ongaro (Archvio Storico per la Dalmazia. Roma, 1939); Kapitánffy István—Szepessy Tibor: Paulus Hungarus két Notabiliájának magyar vonatkozású helyei (Horváth János—Székely György szerk.: Középkori kútfőink kritikus kérdései. Bp., 1974); Veress Endre: A padovai egyetem magyarországi tanulóinak anyakönyve és iratai. 1264—1864 (Bp., 1915); Veress Endre: Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anyakönyve és iratai. 1221—1864 (Bp., 1941) 84
