G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)
TANULMÁNYOK - Székely György: Hazai egyetemalapítási kísérletek és a külföldi egyetemjárás
HAZAI EGYETEMALAPÍTÁSI KÍSÉRLETEK ÉS A KÜLFÖLDI EGYETEMJÁRÁS olasz egyetemek szervezetének, a német és nominalista mesterek szemében Hus lett a bűnbak. A királyi rendelkezés nyilvános védelmét Jan z Jesenice mester vállalta (Defensio mandati). Ekkor az óvárosi tanács is Hust támogatta. Az új rektor az egyetem folyamatosságát is hangsúlyozta IV. Károlyról tartott emlékbeszédében (Confirmate corda vestrá), amidőn a korábbi professzorok tevékenységét felidézte. Az új rektor levélben hárította el az eretneksége és németellenessége miatti vádakat. Rektori beszédei (Multi sunt vocati; Probetis pociora) isteni és királyi törvények megtartását, királyi és egyetemi szabadság élvezését hirdették. Prágai Jeromos magiszter egyetemi vitabeszédében (Recommendacio arcium liberalium) wiklifiánus és platóni tanok mutatkoznak és a „legszentebb cseh nemzet" védelmezése. A prágai események az ott tanult magyarországi hallgatókra mélyen hatottak és nem kevesen huszita meggyőződéssel tértek utóbb vissza hazájukba (vö. Blasii de Zalka et continuatorum eius Cronica fratrum minorum de observantia provinciáé Bosne et Hungáriáé). A reformmozgalom vezetője félrevezetve a császári menlevéltől a konstanzi zsinatra ment, hogy védelmezze tanait. Fogságba ejtették, pert folytattak ellene, amelynek végén mint makacs eretneket megégették (1415. július 6.) A huszita mozgalmat nem ölhették meg vele, s az őt követőkkel. Az eretneküldözés ellen lépett fel cseh földön a magyar Budai Bereck. A Hus nézetein alapuló és az árvákkal kapcsolatban lévő Peter Payne közreműködésével készült 1431-i táborita kiáltvány történeti érveléssel hirdette a bibliafordítás jogát németre, olaszra, csehre és magyarra. A prágai és budai fejlemények nyomán Zsigmond méginkább érezte a magyarországi egyetem hiányát. A király 1410. májusában olasz polgárból lett bizalmas emberét, Ozorai Pipót küldte Bolognába, a pápa üdvözlésére/ A nagy egyházpolitikával függött össze, hogy Zsigmond segítette 1410 elején Branda Castiglione piacenzia püspök kiszabadítását a rablólovag Orlando Pallavicino rabságából. Ozorai Pipónak pedig sikerült elérnie, hogy XXIII. János éppen a piacenzai főpapot tegye magyarországi bíboros legátusává. Az olasz főpap nagy felhatalmazással, két irattal jött az egyetem ügyében, amelyek egyaránt Bolognában 1410. augusztus 1-én keltek. Az elsőben Oranda Castiglione megbízást kapott arra, hogy keressen megfelelő egyetemi helyet Magyarországon. Még ha az előbbiekből azt is hihetnők, hogy meg kellett vizsgálni Pécs vagy Esztergom helyzetét, szintjét, az mégis az elindulás előtt eldőlt, hogy a hely Óbuda legyen. A Brandánál lévő másik pápai rendelkezés szerint Zsigmond kérésére négy karból álló óbudai egyetem létesüljön, a párizsi, bolognai, oxfordi, kölni egyetemek kiváltságaival, tehát teológia, kánon- és civiljog, orvostudo-mány, bölcsészet. Lambert prépost, egyetemi kancellár maga tanította a kánonjogot {lerer götlichen rechten). Már az újjáalapítás évében meghalt Heinrich Melmeister feltételezett professzor, akinek vörös márvány gótikus sírkövét Budaszentlőrincen lelték. A prágai egyetem orvosprofesszora, kézikönyvek neves szerzője, a morva Unicovi Albík élete végén a magyar fővárosba húzódott és ott I4l6-ban munkát írt a paralízis kezeléséről, a művet Zsigmondnak ajánlva. 1412-ben feltűnik Pesti Bereck, akit óbudai baccalaureusként inkorporálnak a bécsi egyetemre. 1415-ben pedig egy óbudai baccalaureust, Temesvári Miklóst ugyanoda. Nem látszatdelegáció, hanem tényleges képviselet jelent meg Óbudáról a konstanzi zsinaton. Richenthali Ulrik krónikájának tanúsága szerint a címerrel rendelkező egyetemnek mind a négy kara (3 teológus, talán 3 kánonjogász, 1 magister medicinae és talán 1 magister artium személyében) képviselve volt. 8 Corvin I. Mátyás király fordult 1465-ben II. Pál pápához kéréssel, aki erre Vitéz Jánosnak az esztergomi érseknek és unokaöccsének Janus Pannoniusnak engedte meg egyetemet alapítani. Erre amiatt került sor, mert a forrás szerint abban az évben nem volt Magyarországon egyetem (non viget aliquomodo Studium generale). A minta a nagymúltú bolognai egyetem volt (ad instar studii Bononiensis). A humanista főpapok irányához kötődött, tehát a harmadik magyarországi egyetemalapítás, ami kibontakozott 1465-67 során. A rugalmasságot jelzi a szokatlan név, Istropolis, ahová az egyetem került. Talán a pápa informálása előtt több Dunamenti város is szóba jött. Az alapítási ünnepségek Esztergomban voltak. Az intézmény működése — királyi szervezés alapján — inkább a párizsi egyetem mintájára biztosra vehető Pozsonyban 1467-től. Az Academia Istropolitana egyetem volt, tanulmányi ösztöndíjakat biztosított, épülete lokalizálható és ma is hagyomány övezi. A király.jelölte ki Pozsonyt az egyetem helyének, és annak adományozott egy röviddel előbb ráháramlott épületet, és ő gondoskodott a város segítségével a ház átépítéséről, hogy tantermeket, professzori és diák szállásokat létesíthessenek. Annyi tény, hogy az 1467. június 20-i ünnepélyes megnyitás után szállingózni kezdtek az első tanárok. A rövid fénykor az 1470-71. évekre esik. A magyarországi tudományos, egyházi és oktatási szükségletek mellett talán ennél az egyetemnél is szerepet játszott egy világnézeti ill. külpolitikai tényező. Branislav Varsik feltevése szerint — ahogyan az Academia Istropolitana jubileumi kongresszusán kifejtette — a pozsonyi egyetem alapítása huszitaellenes jellegű volt. A jogtudományt Johannes Gattus, egy doctor decretorum et magister sacrae theologiae képviselte, aki alapos bölcsészeti ismereteiről volt már híres. A következő években Vitéz bővítette a kollégiumot a bécsi egyetem egyes teológusai által. A 83
