G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TANULMÁNYOK - Székely György: Hazai egyetemalapítási kísérletek és a külföldi egyetemjárás

SZÉKELY GYÖRGY Tamás. Frantisek Kavka vetette fel, hogy összefügg Pécs egyetemének hanyatlása és Prága DélMagyarországra való vonzóerejének kiterjedése. 1385-99 közt két Pécsi nevű hallgató járt a prágai bölcsészkaron. Szerémségi István 1385-ben prágai baccalaureus. 1399-ben már használta prágai bölcsész baccalaureus címét egy kalocsabácsi kanonok. Annyi bizonyos, hogy a nagy protektorok halálával befejeződött a pécsi egyetem fejlődése, megkezdődött a hanyatlás. Az udvar figyelme elfordult a püspöki várostól. A Délvidék Nagy Lajos halála után a politikai ellenállás, az ellenkirályok bázisa lett. Mindezek alapján értett egyet Bónis György Denifle-vel: „Úgy tűnik nekem, hogy nem érte meg a 15. század küszöbét és az óbudaival pótolták." Nyilvánvalóan az I. Lajos halálát (1382) követő anarchiában süllyed el az egyetem. Ha Rudolf, a kánonjog magisztere és prépost még az egyetem professzora volt, akinek tevékenysége 1372-84 közt kezdődött és 1400-ig tartott ezt esetleg már egy degradált intézményben fejezte be. Zsigmond korában a „sciola", ami a pécsi egyetemből maradt, még valamelyes oktatási funkciót kétségkívül betöltött. Gábrial Asztrik finom megfogalmazása szerint a pécsi egyetem már nem működött „teljes létezésében". Mindenesetre Janus Pannonius sem szellemi légüres térbe került ott. 1494-ben „schola maior" volt Pécsett. Ez felhívja figyelmünket a későbbiek tekintetében is, hogy valamely egyetem hanyatlása üjra életre hívja a székesegyházi vagy a kolostori iskola magasabb aktivitását, főiskolai hiánypótló szerepét.

5 Denifle a második magyar Studium generale (Óbuda) 1389-90 évekre tett keletkezését csak hipotézis szinten vallotta. Nem világos az sem, hogy független szervezet jött-e létre, vagy a budai dominikánus iskola kihelyezett kolléguma volt-e először csupán? Az így létrejött intézmény ezáltal kiterjedhetett a teológiára, de nincs szó jogi tanulmányokról. Mégis figyelmet érdemel, hogy a természetjog alapelvei felbukkannak Zsigmondnak a (korlátok közötti) szabad költözést szorgalmazó 1391 és 1409 évi szabályozásból. Ez pedig szépen illeszkedik az óbudai Studium alapítási és megújítási éveihez: 1391 a primevo verum exordio omnes homines prima parens equaliter produxisse perhihetur, pro eo pium et humánum est, hos homines, quos non natura, sed humana potentia iugo irrationahiliter substituere conaretur servitutis, regis dignitas perpetue restitat lihertati 1409 ab evo rerum exordio omnes homines prima parens equaliter produxit, hy liberi habeantur, quos non natura, sed humana potentia sibi ipsi iugo conaretur subicere servitutis A merész, a királyi politika jobbágyokra vonatkozó gyakorlatához képest igen előremutató szövegrészek szó szerinti azonossága, illetve az állandó elemek különféle tömörségű szövegekben való feloldása inkább engedi feltételezni egy kódexbeli szöveg őrzését, puszta memorizálás esetén pedig előadásban való fel-felidézését és a tanultak oklevélbe szövését. Az óbudai intézmény létével hozták összefüggésbe a bécsi magyar egyetemi hallgatóság létszámának visszaesését 1390 és 1400 között. De ezt sem szabad abszolutizálni. Nem vált feleslegessé a külön bécsi magyar akadémiai nemzet. 1390—90-ben volt Bécsben magyar mint tanár. 1398-ban kinevezett váradi és egri kanonokok előbb a bécsi egyetemen tanultak. 1398/99-ben is bizonyíthatók magyarok a bécsi egyetemen. A szervezés lassúságára utalhat mindenképpen, hogy 1395. január 18-án Rómában tartózkodott az óbudai prépost, s október 6-án adott ki IX. Bonifác pápa az alapítást megerősítő levelet és engedélyt Szántai Lukács óbudai prépostnak, hogy bár nem doktor, de az egyetem kancellárja legyen. Az aktivitás mégsem lehetett teljes, mert Lukács pápai engedélylyel megmaradhatott az intézmény kancellárjának, bár közben csanádi püspökké lett. Ebből az oklevélből több dologra következtethetünk, ez nem alapítása, hanem megerősítése az intézménynek, főleg pedig a már működő egyetem vezetőnek különféle felmentvények adása. Elvileg valamely fakultáson szerzett doktori fokozat kellett ilyen szerephez, ezért kellett külön pápai mentesítés. A prépostsággal együtt járt az egyetemi kancellárság (

officium cancellaris studii dicti oppidi Veteris Budé). Mármost ez a Lukács a királyi házaspár bizalmi embere volt: 1392-ben egy ízben, mint óbudai prépost és a királynő titkos kancellárja, más ízben, mint prépost és a király főpapja szerepel. A sokfelé tekintő Zsigmondtól függetlenül is kívánhatta Lukács, hogy legyen valóban egyetem. Ebben elsősorban Óbuda városura, a királynő támogatását tudhatta maga mögött, aki, akárcsak testvére, a krakkói egyetemet újjászervező Hedvig, a királynői épületeket adhatta a prépostságiak mellé. Nehezebbé vált a kibontakozás, mivel Mária királynő az ügy római intézése időszakában, 1395. május 17-én meghalt. Még bonyolultabb lehetett Szántai Lukács tényleges irányítása, midőn 1397. március 22-én a váradi püspökség élére került. Céltudatosságát mutatja azonban, hogy ottani 1398. évi pecsétje feliratán is szerepel az óbudai intézmény kancellársága (cancellarii studii... Veteris Budensis). Az óbudai bizonytalanságok miatt is a hazai teológiai oktatás és jogászi felkészülés műhelye maradt Esztergom. 1394-ben az ottani Krisztus Kollégiumban Temlinus és Bernát a Bibliát másolták.

6 1409-ben került sor a prágai egyetem átszervezésére és Húsnak az új szervezeti rend szerinti rektorrá választására, a csehek immár többségi szavazatával. Bár ez a változás királyi akaratból kövekezett be (Kutná Hora-i dekrétum) és megfelelt a párizsi és 82