G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TANULMÁNYOK - Székely György: Hazai egyetemalapítási kísérletek és a külföldi egyetemjárás

HAZAI EGYETEMALAPÍTÁSI KÍSÉRLETEK ÉS A KÜLFÖLDI EGYETEMJÁRÁS Studium, generale (Buda, a 14. század legeleje) az ő vezetésük alatt állott. 1300 körüli kódex tanúsága szerint Petrus de Tarantasia és Aquinoi Tamás teológiai művei megvoltak a sárospataki domonkosrendiek könyvtárában. A különféle jogfelfogások és gyakorlatok jelei a 14. század első feléből való formuláskönyv töredékek és egy Bolognában tanult magyar kánonista, talán Uzsai János használatában volt Liber decretalis az 1350-es évekből. Megértek tehát a szellemi feltételek az egyetemi műveltség hazai meghonosítására. Pécs felé vonzza figyelmünket a 14. század közepéről való Florilegium Szent Ágoston műveiből, Ottó ottani kanonok tulajdonából. A pécsi egyetem volt az első magyarországi intézmény egyetemi szintű tanulmányokra. A közép-európai egyetemek sorában Prágát, Krakkót és Bécset követte Nagy Lajos azzal, hogy 1367-ben az új intézményt létrehozta. Ez felzárkózást jelentett, de azokhoz képest feltűnő, hogy nem a fővárosban alapította, hanem egy attól messze fekvő délmagyarországi püspöki városban. Már ebből is következik, hogy a javasoló a pécsi püspök volt. Mint királyi alkancellár és Prágában járt diplomata, jó kapcsolatban volt IV. Károly cseh királlyal és annak kancellárjával, Johann von Neumarkttal. Mint az egyetemi szellem és a kancellária műveltség szerencsés egybeesését tapasztaló főpap értette meg az egyetem mint intézmény szükséges voltát. A magyar király kívánságára bocsátott ki V. Orbán pápa alapítólevelet, amely a teológiai kart kivéve minden más kart, beleértve a római és kánonjogét, magába foglalt. Az intézmény ezáltal bolognai modell szerint alakult. Professzorai is bolognai kapcsolatokra utalnak. Az egyetlen ismert jogtanár a bolognai Galvano di Bettino doctor decretorum volt. Galvano di Bologna néven is ismert jogász, miután Padovában működött, „légit laudabiliter decretales" Pécsett. Bár gazdagon el volt látva tartással és adományokkal, a püspöki városban 1370-72 között tanított, akkor hamarosan visszatért Bolognában, hogy ott tanítson az egyetemen. Feltűnő, hogy az egyetemi világ mintaintézményével való személyi kapcsolatról utána nem tudunk. Talán a király magára hagyta az intézményt. Igaz, hogyha Vilmos püspök inspirálta a hely kiválasztását, magára kellett, hogy vegye a berendezés felelősségét, ezzel nyerhette el a királyi döntést és a pápai jóváhagyást. így lett a központi hivatalnok minőségében javaslatot tevőből szerző és dotáló. Ennek felelt meg, hogy az egyetem vezetését a püspök látta el, ez hárult előbb Vilmosra, majd tudunk még Alsáni Bálint bíboros pécsi egyetem vezetéséről is (1376, 1386-89), aki kánonjogász volt és püspök lett. Egyéniségét jellemzi, hogy sírkövén könyv van, mint a tudomány szimbóluma. Az intézményes és személyei megoldásból következett, hogy a pécsi püspökvár (templommal és palotával) volt alkalmas az egyetem elhelyezésére. A kor stílusának megfelelő részek régészeti-műemléki feltárása a püspöki kertben lokalizálhatóvá tette az egyetemre szánt épületet a várfal és a mai székesegyház között. Hatalmas termébe a törökkorban boltozatos helyiséget építettek. A gótikus részletek mellett főleg egy címeres emlék alapján vallja. G. Sándor Mária régész a szóbanforgó épületet a pécsi egyetem otthonának. Ezt a püspökvárban lelte fel, a kövön ábrázolt kereszt Anjou-lilomokkal végződik és meghatározza két keresztbe tett kulcs, amelyek utalnak a magyar királyra és az alapítást megerősítő pápára. Ha az is Pécs alkalmassága mellett szólt, hogy innen lehetett a déli végeken túl fenyegető bogomil eretnekség ellen eszmei küzdelmet folytatni, akkor ennek esetleges beszüremkedése is indokolta a pápaság fenntartását egy teológiai kar szervezésével kapcsolatban. Nem adta meg tehát a jóváhagyás során egy ilyen alapításra az engedélyt. Ezt is kellett helyettesítenie a domonkosrendiek aktivitásának. Az egyetemi szentbeszédek az illetékességükbe tartoztak. Két kódex reprezentálja a Nagy Lajos létrehozta, sajnos rövid életűnek minősülő egyetemet. Ott forgathatták azt az eredeti kódexet, amelynek 15. századi másolata tartalmazza a már sokszorosan kiaknázott ún. pécsi egyetemi beszédeket. Emellett az egyetemen használták az újabban Münchenben fölfedezett grammatikai és poétikai traktátusokból álló, a 14. század első feléből való kódexet. Az eddigi töredékes adatok mindenesetre mutatják, hogy az egyetemnek szoros kapcsolatai voltak a püspökkel, aki az egyetem fő irányítója és gondviselője volt, valamint a városban lakó domonkosrendiekkel, akiknek a hit megerősítéséről kellett gondoskodniuk. Az így fenntartott, vidéki városban működött egyetem aktivitása egy ideig biztosra vehető. 1379-ben a prágai egyetem bölcsészkara felvette Hermann Lurcz magistert a pécsi egyetemről (de studio Quinclesienst). A nürnbergi Hermannus Lurtz tehát Pécsről a prágai bölcsészkarra került. 1385-ben már orvosprofesszor a bécsi egyetemen, ahol két ízben dékán, egyszer rektor volt, ő szerkesztette a bécsi egyetem orvoskarának statutumait. 1395-ben az erfurti egyetemre mint teológiai magiszter érkezett. Bizonyíthatóan pécsi hallgató volt Wyderai Péter, aki a 1380-as évek elején kapott fokozatot (baccalarius quinqeecclesiarum) és pedig a bölcsészkaron szerezhette, 1385-ben Wyderai Pétert, mint ilyent jegyezték be a prágai anyakönyvbe. A Prágába távozások talán már első jelei lehetnek a pécsi egyetem oktatási kiüresedésének, csakúgy a csehországi egyetem növekvő vonzó erejének. Talán erre utal, ahogy 1374-ben a prágai bölcsészkar hallgatóul felvette Budai Jánost, aki egy meg nem nevezett egyetem (alterius universitatis) baccalaureusa. István pécsi kanonok 1375-ben került a prágai egyetem anyakönyvébe. 1383-ban Budai János prágai joghallgató. 1395-ben pedig ugyanez Pöstyéni 81