G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TANULMÁNYOK - Valter Ilona: Falusi és mezővárosi iskolák a középkorban

FALUSI F.S MEZŐVÁROSI ISKOLÁK A KÖZÉPKORBAN szokásjog többé-kevésbé beható ismeretét. Mindamellett nem állíthatjuk azt, hogy minden deáknak egyforma volt a képzettsége."

2

0 A litteratus műveltség tehát általános értelmiségi jellegű alapműveltség. A 15-16. században nem oklevelet, tudományos grádust vagy iskolai végzettséget jelentett, nem munkakört. Ezt a képzettséget sokféleképpen meg lehetett szerezni: hazai iskolákban vagy külföldön, magántanítótól, vagy nyilvános iskolában, egyházi férfiútól vagy világitól. A litterátusok többnyire hazai iskolákból kerültek ki, nem külföldi egyetemekről. E műveltség megszerzésében kiemelkedő szerepet játszottak a káptalani iskolák és mellettük a középkorvégi városi- mezővárosi plébániai iskolák, amelyek lényegükben különböztek a korábbi, 15. század előtti városi, vagy a korabeli plébániai iskoláktól.

2

1 A 15. század második felétől kezdve nagyobb városaink, mezővárosaink magisztrátusai egyre inkább arra törekedtek, hogy legalább a bakkalaureátus egyetemi fokozatával rendelkezzen iskolájuk rektora, de sok helyen magisterrel, tehát a teljes arsfakultást elvégzett iskolavezetőkkel is találkozunk. Külföldi egyetemekre igen nagyszámú hallgató járt Magyarországról. Az 1440—1514 közötti 75 év alatt csak a bécsi és krakkói egyetemekre beiratkozott 6182 magyarországi hallgató 19%-a az ország 8 legnagyobb városából származott, ezek minden egyeséből több mint százan mentek külföldre. 8 és 100 közötti hallgatót további 130 helység küldött: ezek az ország többi városai és fontosabb mezővárosai. A külföldön tanuló diákok 42%-a ezekből a településekből származott. Az ország legvárosiasabb helységeiből került ki tehát a külföldi egyetemeken tanuló diákok kétharmada, a maradék 39%-ra esnek a kisebb mezővárosokból, és falvakból származók, a bárók és nemesek.

2

2 Igen jellemző példa a következő: György (Lewdisher) Olmüczben szabó-, Lőcsén meg szűcsmesterséget tanult, majd Krakkóba ment egyetemi tanulmányokra és innen jutott 1543 előtt Gönczre (AbaújTorna megye) iskolamesternek. Később miséspap lett belőle.

2

1 1400-ban György forrói plébános és alesperes az egri káptalani helynök által kapott megbízásának nem tudván eleget tenni, kiküldte maga helyett iskolája rektorát, Lászlót (artium facultatis haccalarium), aki az ügyben eljárt.

2

4 (Forró Abaúj megyei mezőváros.) Szikszó György nevű iskolamestere is rendelkezett baccalaureus fokozattal 1526 körül.

2

5 1529-ben Vizslási Bardóczi Mihály említi, hogy az ő iskolamestere Pásztón Mihályi magister igen-igen jó tanító volt.

2'' A példákat még sorolhatnánk. Arra is igen bőven rendelkezünk adatokkal, hogy az iskolamester ügyvédbevallási feladatot lát el: 1454-ben Bene deák Némethy-i scolasticus, 1457-ben János pejérdi scolasticus, 1459-ben György cegei scolasticus, 1464-ben Albert szentiváni scolasticus tesz ügyvédbevallást.

27 A szepességi Szomolnok mezőváros iskolarektora és jegyzője volt egy személyben Drethar György, aki 1456-57-ben lemásolta magának a trójai háborúról szóló népszerű középkori feldolgozást, a História Troianat. Az iskolarektorok sokoldalúságára még több példát felsorolhatnánk.

2" A városi, mezővárosi tanács az iskolamestert rendszerint egy évre fogadta fel. Ez az oka az iskolamesterek gyakori változásának. így például egy 1534es adat szerint Márton bogártelki plébános, az előző évben még káplán, János az egeresi káplán az előző évben még scholasticus (

rector scholae) voltak Egeres mezővárosban.

2

9 Mindketten igyekeztek feljebb lépni a hivatali ranglétrán. Az iskolarektorság tekintélyes állás volt, de az iskolarektorok szívesen cserélték fel katedrájukat a városi jegyzőséggel, és még többen lettek papok, plébánosok. Ha még nem nősültek meg, akkor ennek semmi akadálya nem volt. Például Mihály, a szabad mesterségek baccalaureusa, 1453- április 22-e előtt Miskolc iskolamestere volt, de 1453- április 22én már a plébánosi hivatalt viseli Miskolcon.

1" A mezővárosi plébániai iskola tananyaga A legkisebb növendékek először a betűkkel, számjegyekkel ismerkedtek, gyakorolták a szótagolást, az anyanyelvi és a latin szövegek olvasását, majd írását. Ezzel párhuzamosan latin-magyar szópárokat tanultak és megtanulták a naptárszámítási verset, a Cisiojanust, magyarosan a csiziót. Ezen kívül a tanító által lediktált és anyanyelven is megmagyarázott latin nyelvű szentenciák sokaságát tanulták meg könyv nélkül. Ezután fogtak hozzá a latin névszó és igeragozás betanulásához az erre a célra készített elemi latin nyelvkönyvből, a Donatus könyvből. Az igazi iskolai tanulmány a középső tagozaton folyt. Középpontban a latin nyelvtan megtanítása volt. Ennek alaptankönyve a Doctrinale volt. Ezzel párhuzamosan folyt a korábban tanult szentenciák grammatikai elemzése. E tanulmányokat zárta le a logikakönyv feldolgozása. A középső tagozatban a növendék elsajátította a latin nyelvet, és alkalmassá vált további speciális tanulmányokra. Ezt követően a nagydiákok csoportjában egyéni érdeklődésüknek és tehetségüknek megfelelő, illetve jövendő pályájuk szerint kiválasztott műveket tanulmányozott növendékeivel az iskolamester/

1 Az ún. Szalkai-kódexen keresztül bepillanthatunk egy 15. század végi mezővárosi iskola nagydiák tagozatának életébe. Ez a kódex nem más, mint a 14-16 éves Szálkái László — később főkancellér és esztergomi érsek — diákkori füzeteinek gyűjteménye. Hat terjedelmes füzet alkotja a kódexet, és ezeket a sárospataki városi plébániai iskolában írta tele 148963