G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TANULMÁNYOK - Valter Ilona: Falusi és mezővárosi iskolák a középkorban

FALUSI F.S MEZŐVÁROSI ISKOLÁK A KÖZÉPKORBAN szokásjog többé-kevésbé beható ismeretét. Minda­mellett nem állíthatjuk azt, hogy minden deáknak egyforma volt a képzettsége." 2 0 A litteratus műveltség tehát általános értelmiségi jellegű alapműveltség. A 15-16. században nem okle­velet, tudományos grádust vagy iskolai végzettséget jelentett, nem munkakört. Ezt a képzettséget sok­féleképpen meg lehetett szerezni: hazai iskolákban vagy külföldön, magántanítótól, vagy nyilvános iskolában, egyházi férfiútól vagy világitól. A litterátu­sok többnyire hazai iskolákból kerültek ki, nem külföldi egyetemekről. E műveltség megszerzésében kiemelkedő szerepet játszottak a káptalani iskolák és mellettük a középkorvégi városi- mezővárosi plébá­niai iskolák, amelyek lényegükben különböztek a korábbi, 15. század előtti városi, vagy a korabeli plébániai iskoláktól. 2 1 A 15. század második felétől kezdve nagyobb városaink, mezővárosaink magisztrátusai egyre in­kább arra törekedtek, hogy legalább a bakkalaureá­tus egyetemi fokozatával rendelkezzen iskolájuk rek­tora, de sok helyen magisterrel, tehát a teljes ars­fakultást elvégzett iskolavezetőkkel is találkozunk. Külföldi egyetemekre igen nagyszámú hallgató járt Magyarországról. Az 1440—1514 közötti 75 év alatt csak a bécsi és krakkói egyetemekre beiratko­zott 6182 magyarországi hallgató 19%-a az ország 8 legnagyobb városából származott, ezek minden egyeséből több mint százan mentek külföldre. 8 és 100 közötti hallgatót további 130 helység küldött: ezek az ország többi városai és fontosabb mezőváro­sai. A külföldön tanuló diákok 42%-a ezekből a településekből származott. Az ország legvárosiasabb helységeiből került ki tehát a külföldi egyetemeken tanuló diákok kétharmada, a maradék 39%-ra esnek a kisebb mezővárosokból, és falvakból származók, a bárók és nemesek. 2 2 Igen jellemző példa a következő: György (Lew­disher) Olmüczben szabó-, Lőcsén meg szűcsmester­séget tanult, majd Krakkóba ment egyetemi tanul­mányokra és innen jutott 1543 előtt Gönczre (Abaúj­Torna megye) iskolamesternek. Később miséspap lett belőle. 2 1 1400-ban György forrói plébános és alesperes az egri káptalani helynök által kapott megbízásának nem tudván eleget tenni, kiküldte maga helyett isko­lája rektorát, Lászlót (artium facultatis haccalarium), aki az ügyben eljárt. 2 4 (Forró Abaúj megyei mező­város.) Szikszó György nevű iskolamestere is rendel­kezett baccalaureus fokozattal 1526 körül. 2 5 1529-ben Vizslási Bardóczi Mihály említi, hogy az ő iskolamestere Pásztón Mihályi magister igen-igen jó tanító volt. 2'' A példákat még sorolhatnánk. Arra is igen bőven rendelkezünk adatokkal, hogy az iskolamester ügy­védbevallási feladatot lát el: 1454-ben Bene deák Némethy-i scolasticus, 1457-ben János pejérdi scolas­ticus, 1459-ben György cegei scolasticus, 1464-ben Albert szentiváni scolasticus tesz ügyvédbevallást. 27 A szepességi Szomolnok mezőváros iskolarekto­ra és jegyzője volt egy személyben Drethar György, aki 1456-57-ben lemásolta magának a trójai háború­ról szóló népszerű középkori feldolgozást, a História Troianat. Az iskolarektorok sokoldalúságára még több példát felsorolhatnánk. 2" A városi, mezővárosi tanács az iskolamestert rendszerint egy évre fogadta fel. Ez az oka az iskola­mesterek gyakori változásának. így például egy 1534­es adat szerint Márton bogártelki plébános, az előző évben még káplán, János az egeresi káplán az előző évben még scholasticus ( rector scholae) voltak Egeres mezővárosban. 2 9 Mindketten igyekeztek fel­jebb lépni a hivatali ranglétrán. Az iskolarektorság tekintélyes állás volt, de az iskolarektorok szívesen cserélték fel katedrájukat a városi jegyzőséggel, és még többen lettek papok, plébánosok. Ha még nem nősültek meg, akkor en­nek semmi akadálya nem volt. Például Mihály, a sza­bad mesterségek baccalaureusa, 1453- április 22-e előtt Miskolc iskolamestere volt, de 1453- április 22­én már a plébánosi hivatalt viseli Miskolcon. 1" A mezővárosi plébániai iskola tananyaga A legkisebb növendékek először a betűkkel, számjegyekkel ismerkedtek, gyakorolták a szótago­lást, az anyanyelvi és a latin szövegek olvasását, majd írását. Ezzel párhuzamosan latin-magyar szópárokat tanultak és megtanulták a naptárszámítási verset, a Cisiojanust, magyarosan a csiziót. Ezen kívül a tanító által lediktált és anyanyelven is megmagyarázott latin nyelvű szentenciák sokaságát tanulták meg könyv nélkül. Ezután fogtak hozzá a latin névszó és ige­ragozás betanulásához az erre a célra készített elemi latin nyelvkönyvből, a Donatus könyvből. Az igazi iskolai tanulmány a középső tagozaton folyt. Középpontban a latin nyelvtan megtanítása volt. Ennek alaptankönyve a Doctrinale volt. Ezzel párhuzamosan folyt a korábban tanult szentenciák grammatikai elemzése. E tanulmányokat zárta le a logikakönyv feldolgozása. A középső tagozatban a növendék elsajátította a latin nyelvet, és alkalmassá vált további speciális tanulmányokra. Ezt követően a nagydiákok csoportjában egyéni érdeklődésüknek és tehetségüknek megfelelő, illetve jövendő pályájuk szerint kiválasztott műveket tanul­mányozott növendékeivel az iskolamester/ 1 Az ún. Szalkai-kódexen keresztül bepillanthatunk egy 15. század végi mezővárosi iskola nagydiák tago­zatának életébe. Ez a kódex nem más, mint a 14-16 éves Szálkái László — később főkancellér és eszter­gomi érsek — diákkori füzeteinek gyűjteménye. Hat terjedelmes füzet alkotja a kódexet, és ezeket a sárospataki városi plébániai iskolában írta tele 1489­63

Next

/
Thumbnails
Contents