G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)
TANULMÁNYOK - Valter Ilona: Falusi és mezővárosi iskolák a középkorban
VALTER ILONA 1490-ben latin nyelvű tananyag szövegekkel, száznál több magyar nyelvű glosszájával együtt. A sárospataki iskola tanára ekkor Kisvárdai János volt, aki a krakkói egyetemen szerzett bakkalaureusi fokozatot. Művelt ember volt, hiszen a szent könyveken kívül a klasszikus szerzőket is jól ismerte. 1 2 A vallástani ismeretek tanítása mellett igen jelentős az énektanítás a mezővárosi iskolában. Sok helyen a kántor is segítségére volt az iskolamesternek az énektanításban, így például Gyöngyös kántora, Bertalan, 1447-ben. 1 3 A városi iskola tanulóinak egyik fontos tevékenysége volt, hogy közreműködtek a plébániatemplom szertartásain, a vasárnapi miséken. Latin nyelvű gregorián énekeket éppen úgy énekeltek, mint anyanyelvű népénekeket. Ennek a magas szintű éneklésnek egyik megmaradt tanúja a Gyöngyöspatai Graduálé a 16. század közepétől. A mezőváros akkori iskolamestere másolta, régebbi, középkori minta alapján. A Graduálé anyaga a nemzetközi gregorián zene hazánkban kialakított sajátos változata, és bőven tartalmaz ebben a stílusban készült itthoni kompozíciókat is. Ezen kívül pontos információkat ad a darabok előadásmódjáról, a repertoárnak az énekes szereplők közti szétosztásáról. Ezt az elosztást a korban nem szabályozta pontos központi előírás, hanem a napi lehetőségekhez, az énekhagyományokhoz igazodott a helyi gyakorlat. így a kódex a 16. századi Gyöngyöspata. tényleges énekes szereplőiről, zenei viszonyairól tájékoztat. 1 4 A vasárnapi és ünnepnapi miséken kívül az egyéb szertartásokon, temetéseken — szerepeltek az iskolások énekükkel — vagyis a közösség életében tevékenyen résztvettek. A mezővárosi iskola épülete Az iskola rendszerint a templom és a plébánia szomszédságában emelkedett. Igen kevés az épségben megmaradt középkori falusi és mezővárosi iskolaépület. Ezért igen jelentős a pásztói iskolamesteri ház. A Nógrád megyei Pásztó 1407-ben kapott oppidum rangot Zsigmond királytól. 1 5 A jelentős önkormányzatot biztosító kiváltságlevél nyomán ugrásszerűen megnőtt a mezőváros fejlődése. Kulturális és gazdasági élete kiteljesedett. A ránk maradt adatok és építészeti emlékek szinte kirajzolták elénk a mezőváros 15. század eleji képét. A kulturális központ az a magaslat volt, ahol az 1190-ben alapított ciszterci monostor állott, szomszédságában a gótikus plébánia templommal és a plébánia épületével, a gazdasági központ a mai Fő utca voplt, a piaccal. A plébániatemplom és a ciszterci monostor épülete között az 1793-as városi térkép egy jókora telket tüntet fel, rajta Schola felirattal feltüntetve áll az iskola. Ebben az épületben lakott 1968-ig a mindenkori pásztói kántor-tanító. Az épület teljesen jelentéktelen külsejű volt, lebontásra ítélték, mert zavarta a műemléki központ képét. Szerencsés véletlen folytán gótikus részletei kerültek elő bontás előtt és így 1978-79-ben sor kerülthetett műemléki kutatására. Kiderült, hogy a jelentéktelen külső a pincétől a párkány magasságáig eredeti, gótikus házat rejt. A Mátra vidéken szokásos módon, kerek, görgetett patakkövekből épült a 16,5 m hosszú, 5,80 m széles, háromosztatú épület. A bejárat a keleti — udvari — homlokzat középen nyílott és a konyhába vezetett. Itt rekonstruálhatóan megmaradt a középkori tüzelőberendezés. A nyugati falon a kisméretű, kőkeretes gótikus ablak mellett a kürtő kőkonzolát találtuk, a füstnyom kirajzolta a kürtő formáját. Alatta az északnyugati sarokban a téglából kirakott katlan volt, az üstláb és az üst számára. Mellette a tüzelőpadka alapját találtuk — ezen főztek. A konyha másik sarkában a szoba szemeskályhájának hamuzópadkáját találtuk, a mellette lévő alap talán egy vizespadka alapja volt. A legnagyobb helyiség, a szoba, a konyhából délre nyílott. Négy kicsi, kőkeretes gótikus ablak világította, és ezeket fatábla zárta. A szoba észak-nyugati sarkában a konyhából fűthető szemeskályha kőalapját találtuk. A konyhából nyíló északi helyiséget kezdetben kamrának használták. Mind a három helyiségnek tapasztott agyagpadlója volt. A legkorábbi tapasztott padlószinthez tartozóan a kamrának használt északi helyiségben három körte alakú, 3 m mély gabonatartó vermet találtunk. A vermekbe elrejtve egy 16. század közepi mezővárosi polgári háztartás szinte minden értékes eszközét megleltük. Színes cseréptálak kerültek elő írókás és madaras dísszel, főzésre használt cserépfazekak és bögrék, melyeknek egyik oldalán füstnyom látszik ott, ahol a tüzelőpadkán a szabad tűz mellett kormos lett. A nagy szürke cserépkorsóban vizet tartottak, a cserépbokályból bort ittak. A vörös rézből készült mosdótál ép állapotban került elő, egy színes majolika bokállyal együtt. Igen jelentős vaseszközkészlet került napfényre: fúrók, vésők, egy finom ötvös véső, vonókés, kulcsok, zárpajzsok, ládazárak, vaskések, egy kerek üstláb szekerce, kovászvakaró kenyérsütő teknőhöz, gyertyavégvágó olló, csizmapatkó. Mezőgazdasági munkához tartozó vaseszközök: három különböző méretű kolomp, ösztöke, vasvilla és kocsi alkatrészek és az iskolamester házában szokatlan eszköz: egy keréklakatos pisztoly. Ez azért is érdekes tárgy, mert az 1541. évi törvény kimondta, hogy a nem javadalmas papok és scholaresek fegyvert vagy puskát nem hordhattak, szigorú büntetés terhe mellett. 1 6 A pásztói iskolamester házában, közvetlenül a gabonatartó vermek fölötti tapasztott padló szinten égésréteget figyeltünk meg. Tudjuk, hogy a 16. század elején az iskolamesteri ház szomszédságában álló ciszterci monostort erődítették. Ezt a várat a törökök közeledtének hírére 1551-ben a királyi csapatok 1 7 felgyújtották és vele együtt a fél város is leégett. Nyilván ekkor az iskolamester háza is leégett, ahogy 64
