G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TANULMÁNYOK - Valter Ilona: Falusi és mezővárosi iskolák a középkorban

VALTER ILONA 1490-ben latin nyelvű tananyag szövegekkel, száznál több magyar nyelvű glosszájával együtt. A sárospata­ki iskola tanára ekkor Kisvárdai János volt, aki a krakkói egyetemen szerzett bakkalaureusi fokozatot. Művelt ember volt, hiszen a szent könyveken kívül a klasszikus szerzőket is jól ismerte. 1 2 A vallástani ismeretek tanítása mellett igen jelen­tős az énektanítás a mezővárosi iskolában. Sok he­lyen a kántor is segítségére volt az iskolamesternek az énektanításban, így például Gyöngyös kántora, Bertalan, 1447-ben. 1 3 A városi iskola tanulóinak egyik fontos tevékenysége volt, hogy közreműködtek a plébániatemplom szertartásain, a vasárnapi miséken. Latin nyelvű gregorián énekeket éppen úgy énekel­tek, mint anyanyelvű népénekeket. Ennek a magas szintű éneklésnek egyik megmaradt tanúja a Gyön­gyöspatai Graduálé a 16. század közepétől. A mező­város akkori iskolamestere másolta, régebbi, közép­kori minta alapján. A Graduálé anyaga a nemzetközi gregorián zene hazánkban kialakított sajátos változa­ta, és bőven tartalmaz ebben a stílusban készült itt­honi kompozíciókat is. Ezen kívül pontos informá­ciókat ad a darabok előadásmódjáról, a repertoárnak az énekes szereplők közti szétosztásáról. Ezt az el­osztást a korban nem szabályozta pontos központi előírás, hanem a napi lehetőségekhez, az énekhagyo­mányokhoz igazodott a helyi gyakorlat. így a kódex a 16. századi Gyöngyöspata. tényleges énekes sze­replőiről, zenei viszonyairól tájékoztat. 1 4 A vasárnapi és ünnepnapi miséken kívül az egyéb szertartásokon, temetéseken — szerepeltek az iskolások énekükkel — vagyis a közösség életében tevékenyen résztvettek. A mezővárosi iskola épülete Az iskola rendszerint a templom és a plébánia szomszédságában emelkedett. Igen kevés az épség­ben megmaradt középkori falusi és mezővárosi isko­laépület. Ezért igen jelentős a pásztói iskolamesteri ház. A Nógrád megyei Pásztó 1407-ben kapott oppi­dum rangot Zsigmond királytól. 1 5 A jelentős önkor­mányzatot biztosító kiváltságlevél nyomán ugrássze­rűen megnőtt a mezőváros fejlődése. Kulturális és gazdasági élete kiteljesedett. A ránk maradt adatok és építészeti emlékek szinte kirajzolták elénk a mező­város 15. század eleji képét. A kulturális központ az a magaslat volt, ahol az 1190-ben alapított ciszterci monostor állott, szomszédságában a gótikus plébánia templommal és a plébánia épületével, a gazdasági központ a mai Fő utca voplt, a piaccal. A plébánia­templom és a ciszterci monostor épülete között az 1793-as városi térkép egy jókora telket tüntet fel, rajta Schola felirattal feltüntetve áll az iskola. Ebben az épületben lakott 1968-ig a mindenkori pásztói kán­tor-tanító. Az épület teljesen jelentéktelen külsejű volt, lebontásra ítélték, mert zavarta a műemléki központ képét. Szerencsés véletlen folytán gótikus részletei kerültek elő bontás előtt és így 1978-79-ben sor kerülthetett műemléki kutatására. Kiderült, hogy a jelentéktelen külső a pincétől a párkány magassá­gáig eredeti, gótikus házat rejt. A Mátra vidéken szo­kásos módon, kerek, görgetett patakkövekből épült a 16,5 m hosszú, 5,80 m széles, háromosztatú épület. A bejárat a keleti — udvari — homlokzat középen nyí­lott és a konyhába vezetett. Itt rekonstruálhatóan megmaradt a középkori tüzelőberendezés. A nyugati falon a kisméretű, kőkeretes gótikus ablak mellett a kürtő kőkonzolát találtuk, a füstnyom kirajzolta a kürtő formáját. Alatta az északnyugati sarokban a téglából kirakott katlan volt, az üstláb és az üst szá­mára. Mellette a tüzelőpadka alapját találtuk — ezen főztek. A konyha másik sarkában a szoba szemes­kályhájának hamuzópadkáját találtuk, a mellette lévő alap talán egy vizespadka alapja volt. A legnagyobb helyiség, a szoba, a konyhából dél­re nyílott. Négy kicsi, kőkeretes gótikus ablak világí­totta, és ezeket fatábla zárta. A szoba észak-nyugati sarkában a konyhából fűthető szemeskályha kőalap­ját találtuk. A konyhából nyíló északi helyiséget kez­detben kamrának használták. Mind a három helyiség­nek tapasztott agyagpadlója volt. A legkorábbi ta­pasztott padlószinthez tartozóan a kamrának használt északi helyiségben három körte alakú, 3 m mély gabonatartó vermet találtunk. A vermekbe elrejtve egy 16. század közepi mezővárosi polgári háztartás szinte minden értékes eszközét megleltük. Színes cseréptálak kerültek elő írókás és madaras dísszel, főzésre használt cserépfazekak és bögrék, melyek­nek egyik oldalán füstnyom látszik ott, ahol a tüzelő­padkán a szabad tűz mellett kormos lett. A nagy szür­ke cserépkorsóban vizet tartottak, a cserépbokályból bort ittak. A vörös rézből készült mosdótál ép álla­potban került elő, egy színes majolika bokállyal együtt. Igen jelentős vaseszközkészlet került nap­fényre: fúrók, vésők, egy finom ötvös véső, vonókés, kulcsok, zárpajzsok, ládazárak, vaskések, egy kerek üstláb szekerce, kovászvakaró kenyérsütő teknőhöz, gyertyavégvágó olló, csizmapatkó. Mezőgazdasági munkához tartozó vaseszközök: három különböző méretű kolomp, ösztöke, vasvilla és kocsi alkatrészek és az iskolamester házában szokatlan eszköz: egy ke­réklakatos pisztoly. Ez azért is érdekes tárgy, mert az 1541. évi törvény kimondta, hogy a nem javadalmas papok és scholaresek fegyvert vagy puskát nem hordhattak, szigorú büntetés terhe mellett. 1 6 A pásztói iskolamester házában, közvetlenül a ga­bonatartó vermek fölötti tapasztott padló szinten égésréteget figyeltünk meg. Tudjuk, hogy a 16. szá­zad elején az iskolamesteri ház szomszédságában álló ciszterci monostort erődítették. Ezt a várat a törö­kök közeledtének hírére 1551-ben a királyi csapa­tok 1 7 felgyújtották és vele együtt a fél város is leégett. Nyilván ekkor az iskolamester háza is leégett, ahogy 64

Next

/
Thumbnails
Contents