G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TANULMÁNYOK - Alfons Huber–Kubinyi András: Egy budai iskolamester pályája a 15. század második felében

Alfons Huber - Kubinyi András Egy budai iskolamester pályája a XV. század második felében átyás korában jelentős politikai szerepet játszott a budai tanácsban egy bizonyos Wann Konrád.

1 A straubingi (Bajorország) Johannes-Turmair Gimnázium könyvtárában található bátyjának, Paul Wann passaui kanonoknak egy kéziratos gyűjtőkódexe, amelyben politikai, vagy egyházi szempontból fontos okleveleken kívül különféle betegségek elleni recepteket, retorikai és teológiai tanulmányokat, egy értekezést a quadrans használatáról stb. másolt be. Számunkra azonban saját levelei a legérdekesebbek: ezek között találhatók az öccséhez, Konrád budai tanítóhoz írt levelei.

2 A Wanncsalád pályája nem érdektelen a középkori értelmiség, és különösen a pedagógus társadalom megismeréséhez. A tekintélyes Wann család a 14. század óta mutatható ki a bajor Wunsiedel városban. Gazdasági és társadalmi emelkedésüket az ónbányászatnak köszönhették,

3 amelyet ősidők óta műveltek Wunsiedel és Cheb (Eger) közt a Fichtelgebirgeben. A város 14-15. századi gazdasági erejét az ón- és vasfeldolgozásnak, és az ónlemezekkel való kereskedelemnek köszönhette. Az óncéhben a város leggazdagabb polgárai szerepeltek: így a Lobel (Löbel, Leubel), Rössler és főként a Schlick és a Wann család. Először Hans Wann fordul elő 1388-ban wunsiedeli polgárként.

4 1394-ben Hans városi tanácstagként telkeket vesz egy nemestől, az oklevél említi fiát, az ifjabb Hanst, aki szintén tanácstag.

5 1409-ben a két Hans, valamint fiaik, Nikel és Eigel eladják egy falu negyedrészét.

6 1441-ben egy wunsiedeli Sigmund Wann szerepel, akinek és feleségének, Katherinanak János waldsasseni apát 1443-ban elismeri a meghalt családtagjai számára alapított misealapítvány kifizetését. Eszerint szülei Hans és Margarete Wann (az ifjabb Hans) voltak, testvére pedig Niclas (a fenti Nikel). Ezeket bevezették a kolostor nekrológiumába/ Az említett Jakob Sigmund Wann, akit 1446-tól chebi polgárnak neveznek, eredményekben gazdag élete során az ónkereskedelemben jelentős vagyont szerzett, amelyet részben testvérei gyerekeire örökített, részben chebi és wunsiedeli alapítványokra hagyott.

8 Wunsiedelben ispotályt alapított, amely 12 szegénynek nyújtott lakást és ellátást, valamint három papi javadalom is volt itt.

9 1469. május 11-én halt meg Chebben, ott is temették el. Képe a wunsiedeli ispotálytemplomban van.

1

0 Gyermekeket a jelek szerint nem hagyott hátra. Testvérei, Nikel és Eigel a szomszédos Kemnath városba költöztek, de nem lehet megállapítani, hogy mikor. 1441-ben iratkozott be a bécsi egyetemre (a rajnai „nemzetbe") Paul Wann. Diákként és tanárként egyaránt „de Chemnaten"-nek írják, azaz a felső pfalzi Kemnathból származott.

1

1 Vele együtt tanult testvére Konrád, akiről alább lesz szó. Noha a wunsiedeliek főként a lipcsei, erfurti és ingolstadti egyetemeket látogatták,

1

2 a Wann-testvérek bécsi tanulását az egyetem jó híre mellett nyilván az indokolta, hogy apjuk felesége egy Kathrei keresztnevű bécsi polgárnő volt. 1459. június 14-én Wolfgang Phannhaimer, „der Rostauscher", bécsi lakos és felesége Elspeth elzálogosítják rokonuknak „Maister Pauln Wann von Kemnaten" a Szent Jakab-temető közelében fekvő házukat. 1459. november l6-án a bécsi városbíró tanúsítja,

1

3 hogy Budai Kanczler János, ura, „Maister Pauln von Kemnaten" megbízottjaként ügyvédje útján igényt emelt Phannhaimer lókereskedő és felesége, a néhai Elspeth házára, amely a Szent Jakab-temető mellett van, és amelyet 200 font dénárért zálogosítottak el Wann-nak. Mivel az asszonynak nem voltak gyerekei, erről annak férjét, és Bécsben tartózkodó testvérét, Kathreit, (a Wannét) Pál mester anyját értesítik. Mivel Kathrei asszony lemondott igényéről, az özvegy férfi pedig nem emelt ellene kifogást, a bíró a felperes, tehát Paul Wann, javára ítélte meg a házat. Feltehetően ez a ház Elspeth Pfannhaimer (Phannhaimer) és nővére, Kathrei Wann szülőháza lehetett. Mivel az anya, mint törvényes örökös lemondott róla fia javára, így Paul örökölte, aki már korábban — a zálogüzlet formájában — kielégítette nagynénjét, ill. annak férjét. Paul 1484. évi ösztöndíjalapítványában

1

4 ösztöndíjra javasolja Budán élő testvére, Konrád fiait, Jánost és Jeromost.

1

5 Igaz, azt a feltételt szabja, hogy Konrád utódai, aki családjával budai házában él, és idegen szokásokat és nyelvet vett fel, csak akkor kaphatják meg az egyetemi ösztöndíjat, amennyiben németül beszélnek.

1

6 1531-ben a bécsi ösztöndíjalapítvány és Wunsiedel városa közti levelezésben említik még, hogy Sigmund Wann Paul apjának testvére volt.

1

7 Ez további bizonyíték a wunsiedeli és kemnathi Wann család azonosságáról. 51