G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TANULMÁNYOK - Alfons Huber–Kubinyi András: Egy budai iskolamester pályája a 15. század második felében

ALFONS HUBER - KUBINYI ANDRÁS Paul és testvére Konrád valószínűleg 1420-25 táján születhetett Kemnath-ban. Egész életében „de Kemnat"-nak nevezte magát, így a tanulmány elején említett straubingi kódexben másolt levelei többségében. (Olykor — pl. anyjának címezve — a „de Wienna" is előfordul.) 1441 óta tanult a bécsi egyetemen, ahol 1448-ban lett „artium magister". Ennek alapján négy évig latin nyelvi és logikai előadásokat tartott az artes fakultásán. 1449 óta „cursor biblicus"ként a theológiai karon is oktatott, ahol Eszter könyvével és Szent Pál rómaiakhoz írt levelével foglalkozott.

1

8 Az 1477-ig folytatott előadásaiból nőtt ki a négy prédikációs gyűjteménye, amelyeket a tanulók és a papok számára lemásoltak és nyomtatásban kiadtak. Szokásos volt akkor a szentbeszédeket latinul megfogalmazni, és a művelt közönség számára így közrebocsátani, viszont a népnek anyanyelvén előadni. Wann Bécs határán túl nagy hírt szerzett mint gyakorlott és keresett hitszónok. Beszédei nem annyira tudományosságukkal tűnnek ki, mint erkölcsnemesítő célzatukkal.

1

9 Hátrahagyott értekezései között azonban tudományos munkák is maradtak fenn. 1454-ben Pault a bécsi egyetem „rajnai nemzetének" (a Rajnavidékről és a Frankföldről származó diákok) prokurátorának választották. Bizonyára ezért alapított egy ún. „bursa"-t, ahol a hallgatók ingyen, vagy csekély ellenszolgáltatás fejében étkezéshez és szálláshoz juthattak. Ennek a „Bursa Pauli doctoris gentiumnak", vagy „Bursa gentium"-nak, ill. „Haidenburse"-nek is nevezett intézmény alapítása talán már közvetlenül 1455 előtt történt. 1484. január 30-án Wann nagy alapítványt tett bursajának, könyvadománnyal is ellátta: ezek jegyzéke az alapító oklevélben olvasható. Közel 40 kötet, köztük gyűjteményes munkák is szerepelnek a listán, amely jó képet nyújt egy akkori tudós terjedelmesnek számító magánkönyvtáráról. Wann sokoldalú tudós volt. Kánonjogot is tanult, így az „artes" mesteri fokozatán kívül megszerezte a jogi doktorátust, majd 1460-ban a theológiait is. Kiváló tanári, papi és hitszónoki hírére felfigyelt a passaui püspökség (Bécs eredetileg a passaui egyházmegyéhez tartozott, és az a templom, ahol Wann rendszeresen prédikált, a „Passauer Hof" közelében állt, ahol a püspök képviselője lakott). Még abban az évben III. Ulrich passaui püspök (1451—1479) hitszónoknak hívta meg évi 80 magyar aranyforint fizetésért Passauba. Ez nem jelentette azt, hogy Paul doktor elköltözött volna Bécsből. Több prédikációjából kiderül, hogy hosszabb időszakon át foglalta el helyét a passaui szószéken, majd visszament Bécsbe. Végleges átköltözése azzal állt kapcsolatban, hogy 1477-ben passaui székesegyházi kanonokságot foglalt el.

2

1 Mivel polgári származásúak nehezen juthattak a passaui káptalanba, III. Frigyes császár Ulrich von Nussdorf püspök kérésére 1468. január 22-én Paul Wann hittudományi professzornak, testvérének Konrádnak és törvényes leszármazottainak címert adományozott, amely egy fél kerék felett egy fekete kakast ábrázol. Ez a címer több helyen is fennmaradt,

22 így többek között a sírkövén is, ahol egy másik címer is látható, amely egy ferde virágos ágat ábrázol. Ez a chebi von Schönstett nemesi család címere, akikről tudjuk, hogy Sigmund Wannal rokonságban álltak. Kanonoki kinevezése idejéről ellentétes adatok maradtak fenn. Van szerző, aki 1466-ban székesegyházi hitszónoknak, utána székesegyházi építőmesternek, 1475-ben pedig a passaui püspök bécsi officiálisának tudja, kanonokságát pedig 1472-re igazolja. Egy 1487-es oklevél szerint kétségkívül a székesegyház „magister fabricae"-je volt, így az ő feladatai közé tartoztak a székesegyház renoválási és berendezési ügyei, ill. ezek pénzügyi fedezete.

2

3 Passauban politikai szerepet is játszott. 1479ben Ulrich püspök halála után a császár Georg Hessler bíborost, egyik tanácsosát, akarta püspöki székre juttatni. A káptalan azonban György bajor herceg kancellárját, Friedrich Mauerkirchert választotta meg, ugyanis rossz néven vette, hogy III. Frigyes Bécsben püspökséget alapított, amelyet így elszakított Passautól. A háttérben természetesen a nagypolitika is érvényesült: a császár és Bajorország között nem volt mindig felhőtlen a viszony. Mátyás király is azonnal felismerte a helyzetet, úgyhogy szövetséget kötött Mauerkircherrel.

2

4 Wann ez utóbbi egyik fő párthíve volt, így a bajor-magyar párt oszlopos tagja, aki a szószéken és a nép között izgatott a császár jelöltje ellen. Bíboros lévén Hessler mellett állt a pápa, így Wann eretnekség gyanújába esett, és egy pápai bíróság előtt kellett magát megvédenie. Megfosztották kanonokságától is, amelyet Hessler 1482-es halála és Mauerkircher győzelme után természetesen visszakapott.

2

5 Hét évvel később meghalt Paul is, sírköve tanúsága szerint — amely kanonoki ornátusban ábrázolja — 1489. június 12-én halt meg Wann Paul mester, a szent theológia és a kánonjog doktora, a passaui egyház kanonokja, hitszónokja és építési felügyelője (magister fabricae).

2

6 Wann tanulmányai révén és bécsi tanári tevékenységével számos barátott szerzett, akikkel haláláig levelezett. Számos osztrák és bajor kolostorral tartott fenn a jelek szerint szoros kapcsolatot, amit az általa írt vagy adományozott kéziratok és könyvek bizonyítanak.

2

7 Különösen erős kötelékek fűzték Tegernsee-hez, amelynek apátját bécsi korából ismerte. Az ottani könyvtárt már életében, majd végrendeletileg gazdagon megadományozta.

2

8 Tengernsee-ből kerültek Budai Márton bécsi professzor kéziratai a Bajor Állami Könyvtárba.

2

9 Maradandó emléket hagyott hátra Paul Wann az 1484. január 30-án kelt bursa- és ösztöndíj alapítványával. Ennek értelmében három diák tanulhatott 52