G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TÁRGYKATALÓGUS - Hazai egyetemek és külföldi egyetemjárás

TÁRGYKATALÓGUS 219 Regiomontanus, Johannes: Tabulae directionum ... una cum tabella sinus recti. 1504. Id. [13 ] Febr., Velence, Petrus Liechtensteyn papír 200 x 145 mm, [154] ff. Johannes Müller (1436—1476), aki szülővárosáról, Königsbergről nyerte humanista nevét, a Regiomontanust, a Mátyás idejében Magyarországon működött legjelentősebb természettudós volt. 1467-ben hosszabb ideig Esztergomban vendégeskedett, innen hívta át Vitéz János Pozsonyba, hogy az Academia Istropolitana-n tanítson. Ebben az időben szerkesztette itt egy későbbi nyomtatott kiadásban bemutatott csillagászati munkáját, amely az égitestek pályájával foglalkozik. Művét akkori patrónusának, Vitéz Jánosnak ajánlotta. 1471-ig élt Magyarországon. írod.: Schallaburg 1982. Nr.286. (a mű kéziratáról); OSZK XVI. Cat. R 110. OSZK Ant 3521. G.T. 220 Ethei Ferenc közjegyző oklevele, az Academia Istropolitana kollégiumában írta Urkunde des Notars Ferenc Ethei, geschrieben im Collegium der Academia Istropolitana 1470. április 2. — Pozsony (Esterházy es. levéltára) hártya, bal alsó sarkában közjegyzői jegy. 310 x 330 mm A pozsonyi egyetem tanulóinak kollégiumában, az egyetem diákjainak jelenlétében Olgyai Csege Jakab, Mihály, Márton és Mátyás Ethei Ferenc közjegyzővel hiteles írásba foglaltatják megbízásukat különböző ügyvédek számára. Magyarországon a hivatalos ügyeket írásba káptalanok és konventek, ún. hiteleshelyek foglalták. írásuknak azonban nem volt hitele, ha egyházi bíróság elé került egy ügy. Ott csakis az Európa szerte ismert közjegyzők által kiállított hivatalos írásokat fogadták el. A közjegyző tanult ember, felhatalmazása a pápától és a császártól eredt. Ethei Ferenc közjegyző Anthos Fülöp fia, a pécsi egyházmegyéből való volt, s császári felhatalmazásból látta el jegyzői feladatát; ő volt a kéthelyi plébános, s valószínűleg az egyetem tanára is lehetett. írod.: Klaniczay 1990. 575—611.; Bónis György: Szentszéki regeszták. Iratok az egyházi bíráskodás történetéhez a középkori Magyarországon. Sajtó alá rendezi Balogh Elemér, no 3130. (Kézirat). Magyar Országos Levéltár, Dl 88497. E.G. 221 Nevelő számadása egy diák költségeiről Rechnung eines Hauserziehers über die Kosten eines Studenten (Facsimile) 1467. augusztus; Pozsony (Magyar Országos Levéltár, Szalay Ágoston gyűjteménye). Az eredeti kétlapos papírfüzet, szakadt. 225 x 300 mm. A számadás Kállay Lökös János azonos nevű fiának a pozsonyi egyetemen való taníttatásának költségeit tartalmazza. A nevelő beszámol az utazás során kiadott pénzről: patkoltatás, szállás, ajándék, papír, tinta, lábbeli vásárlás, egyenruha és suba készíttetés, élelem stb. Megtudjuk, hogy amíg a kollégium (bursa) nem készül el, magánszálláson kell a diáknak laknia. Az egyetem alkancellárja, Georg Schönberg pozsonyi prépost törődik a diák ügyeivel, de fogadta őt az egyetem főkancellárja, maga Vitéz János esztergomi érsek is. Diáktársairól is olvashatunk. Többségük előkelő családból való. írod.: Klaniczay 1990. 575—611. Magyar Országos Levéltár, Dl 48206. E.G. 222 Tanító levele Kállay Lökös Jánoshoz Brief eines Lehrers an János Kállay Lökös 1469 június 29 (Kállay cs. levéltára). (Facsimile) Az eredeti: papír, jobb alsó sarka leszakadt. 220 x 225 mm Ismeretlen nevű tanító levele Kállay Lökös Jánoshoz. Most jutott a tudomására, hogy Kállay egyetlen, apjával azonos nevű fiát kiveszi a keze alól, pedig hat éven át a gondjaira volt bízva. Mind a budai iskolában, mind pedig a pozsonyi egyetemen vele volt. Közben rengeteg fáradságába, munkájába és virrasztásába került, hogy nevelje, mégpedig úgy, hogy nemzetsége dísze legyen. A tanító neve nem olvasható, mert a levél jobb alsó sarka, ahol a neve szerepelt, leszakadt. Kállay Lökös János további tanulmányairól nem sokat tudunk, előkerül azonban később mint a kallói Szent Mihály plébániatemplom és a mellette lévő iskola kegyura. (Ld. 119. sz.) írod.: Schönherr Gyula: Adatok a hazai középkori könyvtárak történetéhez. MKSz 1888. p. 15—17; Békefi: Népoktatás p. 314 no 133.; Klaniczay 1990. 590—591. Magyar Országos Levéltár, Dl 55884. É.G. KÜLFÖLDI EGYETEMJÁRÁS A magyar diákok a 12. századtól rendszeresen látogatták a külföldi egyetemeket: Laonban, és főleg Párizsban folytattak tanulmányokat, sőt az oxfordi egyetem egyik első külföldi diákja is az 214