G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TANULMÁNYOK - Perger Gyula:Középkori diákszokások továbbélése és változásai a népi kultúrában

KÖZÉPKORI DIÁKSZOKÁSOK TOVÁBBÉLÉSE ÉS VÁLTOZÁSAI A NÉPI KULTÚRÁBAN jövedelemkiegészítést jelentett, hiszen a karácsonyi ostyáért például élelmiszert küldtek viszonzásul. Az ostyasütés mint a kántortanító kötelessége, több választási jegyzőkönyvben is szerepel.

3

2 A brassói evangélikus szászoknál a karácsonyi „égi kenyér" sütése iskolai ünnep volt. Advent elején a diákok lisztet vittek tanítójuknak, aki ebből karácsonykor alkalmi süteményt sütött, s szétosztotta tanítványai között. A szülők ennek fejében ajándékot küldtek a tanítónak. E szokást 1730-ban eltörölték.

33 Tovább élt azonban - nyilván a katolikus hagyományokból merítve - a szarvasi evangélikus szlovákok körében. Tessedik Sámuel Szarvasi nevezetességek című munkájában olvashatjuk, hogy 1795-ben beszüntették e káros szokást, mert „az ostyának karácsony előtt házról házra való küldözgetése, mikor is a tanító nevében boldog ünnepeket kívánnak. A tanítókat e veszteségükért a községi vagy egyházi pénztárból 24 forinttal kárpótolták". Feljegyezte azt is, hogy miért kellett megtiltani a szokást. „1. Mert a tanulók a téli iskolát decemberben ostyasütés és széthordás miatt 3-4 héten át is elmulasztották. 2. Mert sok és nagy rendzavarás történt, mivel az ostyasütők ezen alatt szabadon lophattak, koldulhattak. 3. Mert a fiatalság az éjszakai sütések alkalmával kóborolni, korhelykedni, rendetlenkedni tanult és erkölcse, egészsége megromlott. 4. Mert közben sok fát loptak, még többet elégettek a sütésnél. 5. Mert a fiatalság hiú kívánságokkal pénzt keresni, hasznot húzni tanult. 6. Mert a karácsonyi ostyákkal, emberekkel és állatokkal sok babonáskodást űztek." „Persze a visszaélés eltörlése sok rossz érzést váltott ki az ifjaknál, és öregeknél, szegényeknél és gazdagoknál, mégis, amikor látták, hogy minden zúgolódásuk sem viszi többé az ostyákat a házakba és istállókba, szépen belenyugodtak, és a karácsonyi ünnepeket ostya nélkül éppoly jól, sőt jobban töltötték el, mint addig háromszoros, vagy négyszeres, sőt ötszörös ostyákkal, amelyekért ajándékokat kellett adni" — írja később.

3

4 1771-ben már királyi rendelet is megtiltotta az iskolamesterek ostyasütését, de mindez hatástalan maradt.

3

5 A karácsonyi ostyasütés és ostyahordás egészen az iskolák államosításáig elevenen élt az észak-magyarországi falvakban, s elszórtan a Dunántúlon. A kántortanító minden családnak összecsomagolta a megfelelő számú (és színű) ostyát. A csomagok széthordása a diákok megtisztelő feladata volt. A házakhoz érve elmondták a köszöntő verset, vagy éneket, s átadták az ostyát. Viszonzásul naturáliákat, pénzt küldött a gazda a tanítónak. Néha a gyerekek is kaptak pár fillért, vagy gyümölcsöt a szép köszöntésért: „A három királyok Ázsiából jöttek, Született Jézusnak ajándékot vittek. Mink is azért jöttünk, ajándékot hoztunk, Mit jelentsen pedig, arról majd így szólunk: Fehér ostya jelzi Márja tisztaságát, Makulátlan levő kegyes anyaságát. A fehér ostyában benne levő zöld ág, Jelenti Mária méhe tisztaságát, Áron vesszejének kivirágozását, Bűnös embereknek örömre hozását. Piros ostya jelzi, hogy értünk szenvedni Fog a Krisztus Jézus piros vért ontani, Ördögtől, pokoltól minket megmenteni, Végre holtunk után országába vinni. A kék ostya jelzi Urunknak kékségét, Ő szent testén levő sebeknek helyeit. Sárga ostya jelzi Urunknak halálát, Mi értünk megkóstolt keserű poharát..."

3

6 A húsvéti ünnepkörhöz tartozó szokások közül kiemelkedő nagyheti minsztériumjátékok - éppen tartalmuk miatt - napjainkig megmaradtak egyházi keretek között. Krisztus kereszthalálának és feltámadásának csak egyes mozzanatai kerültek át a laikus népi vallásosság szokásvilágába. Húsvéti liturgikus játék Officium Sepulchri címen már Hartwick Agendájában szerepel.

3

7 1515 körül magyarul adtak elő passiót a pálosok.

3

8 A 15-16. században erdélyi szászaink és a határmelléki német polgárok többször is előadták húsvéti misztériumjátékot.

3

9 Ezidőben a ferences-rendiek magyar nyelvű „előadást" tartottak Erdélyben. Ebben az iskolai növendékek és laikus vallásos társulatok tagjai egyarán szerepeltek.

4

0 A barokk felvirágzás idején a passiók többsége iskolák rendezésében került színre. A katolikus növendékek a nagypénteki körmenet alkalmából, jeleneteket, passiórészleteket adtak elő, vagy egész passióciklusokat vittek színre. Protestáns prédikátoraink sokszor meg is emlékeztek e szokásról: „Ide való a többi között Christus szenyvedésének és halálának játékos comediára való fordítása, a mely Jézus Christust bosszantó szokást, esztendőnként a pápistáknál szemünkkel tapasztalunk."

4

1 Ennek ellenére a protestáns iskolákban is - nyilván puritánabb módon, ragaszkodva a bibliai textúrához - rendszeres volt a húsvéti passiók előadása.

4

2 A nagyheti szokáscsoportból csupán a kereplés profanizálódott, s került ki az utcára a tanulóifjúság közvetítésével. A harangokat helyettesítő kereplők megszólaltatása - időjelző, templomba hívó funkcióval - egy-egy diákközösség feladata volt. Kereplés 137