G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TANULMÁNYOK - Perger Gyula:Középkori diákszokások továbbélése és változásai a népi kultúrában

Perger Gyula Középkori diákszokások továbbélése és változásai a népi kultúrában épi kultúránkban századunkig fellelhetők olyan szokások, melyek kétségkívül kapcsolatban állank egyes középkori diákszokásokkal, vagy éppen egyenesen ezekből eredeztethetők. E szokások többsége köszöntő, adománygyűjtő dramatikus játék. Helyük az évkörön belül az egyházi év két legjelentősebb időszakára, a karácsonyi illetve a húsvéti ünnepkörre esik. A karácsony környéki diákszokások közül kiemelkedik a háromkirályozás, amely csillagjáték, csillagjárás, szépjelenezés néven napjainkig ismert.

1 E dramatikus játék szorosan összefügg Máté evangéliumával és Vízkereszt (január 6.) ünnepével, mely a keleti egyház liturgikus hatását tükrözi.

2 A három napkeleti bölcset megszemélyesítő alakoskodók azonban nemcsak e napon tűnnek fel, hanem a szokáselemek bizonyos változataival — másik két évkezdő napon — karácsonykor és újév napján is.

3 A „háromkirályozás" első leírása a Hartwick-Arduin győri püspök számára összeállított Agenda Pontificalis-ban, Tractus Stellae címen maradt ránk.

4 Az Agenda a pannonhalmi kódexíró-iskolában készült a 11. század utolsó évtizedében, így a benne szereplő játékokat nemcsak Győrött, hanem valószínűleg Pannonhalmán és bencés kolostor szellemi kisugárzásának egész körzetében ismerhették. Az Agenda csillagjátékának az előadásmódra, a játszó személyek mozgására, a dallamokra vonatkozó „rendezői" utasításai alapján jól rekonstruálható az egykori előadás. A játék helye a győri székesegyház Mária oltára és Isteni Üdvözítő oltára közti terület. Szereplői klerikusok azaz papdeákok volta, s az utasítások alapján legalább tizenketten lehettek. Mindegyikük szerepének megfelelő ruhát, „jelmezt" viselt, s a latin szöveg könnyebb érthetősége kedvéért kifejező taglejtésekkel kísérte mondandóját. A játék megértését segítette az is, hogy az a hívek által ismert bibliai történetet jelenítette meg. A Tractus Stellae a kanonizált történet mellett apokrif elemeket is tartalmaz,

5 s öt jól elkülöníthető jelenetben mutatja a napkeleti bölcsek (mágusok, „háromkirályok") történetét. I. Csillag-jelenet Matutinumkor a kilencedik felelet után legyen meg a Csillagének eképpen: A három mágus álljon készen! Az egyik Szűz Mária oltára előtt, és kezdje magas hangon »Csodálatos fénybenégő csillag!« A másik a jobboldali oltárnál ismételje ezt... A harmadik a baloldali oltárnál állva kövesse... És egyszerre énekelve, egy időben közeledve jöjjenek a Szűz Mária oltárához, így énekelve »Mely mutatja, hogy megszületett a királyok királya, kinek jövetelét a próféták egykor megjelentették.« Az oltárról pedig vegyék át az edényeket, melyek a misztikus ajándékokat tartalmazzák: Gáspárnak aranyat, Menyhértnek tömjént, Boldizsárnak mirrhát. II. Heródes-jelenet És vonuljanak Heródeshez így énekelve: »Menjünk hát és keressük meg őt, és ajánjunk fel neki ajándékul aranyat, tömjént és mirhát!« Heródes pedig trónusán ülve megkoronázottan a templom közepén kérdezze a mágusokat ekképpen: »Minő jelről tudjátok, hogy a király, akit kerestek megszületett?« A mágusok erre: »A csillagról tudjuk, mely megmutatta keleten, hogy megszületett.« És Heródes: »Azt hiszitek, hogy uralkodik? Mondjátok csak nekünk!« S a mágusok: »Valljuk, hogy uralkodik s azért jöttünk távoli földről, hogy misztikus ajándékokkal imádjuk.« írástudók üljenek Heródes körül subtilisbe öltözve, fejükön mitra, kezükben könyvet tartsanak. Heródes kérdezze őket eképpen: »0, ti írástudók, kérdezlek benneteket, mit láttok írva a könyvekben a gyermekről?« Feleljék az írástudók: »Uram, próféták mondásaiban látjuk, hogy Krisztus Betlehemben, Dávid városában születik, mint a próféta jósolja.« És a kórus felelje rá a tanúságtételt: »Betlehem nem vagy a legkisebb Júda fejedelmi városai között...« Akkor Heródes, elbocsátva magától a mágusokat, mondja: »Menjetek és szorgalmasan tudakoljátok a gyermeket és ha megtaláljátok, térjetek vissza nékem hírül hozni.« III. Csillag-jelenet Visszatérve hát a mágusok Heródestől, nézzék a csillagot. És az egyik ujjával mondja: »íme a csillag!« És a másik: »íme a csillag!« A harmadik is: »íme a csillag!« Majd együtt lépkedve így fejezzék be: »Előttünk megy ismét a fényes csillag, mit Keleten láttunk.« IV. Jászol-jelenet Két kappát öltött klerikus álljon Szűz Mária képe mellett, melyen a kezében tartja a fenséges gyermeket, és mondják e verset: »Kik ezek akiket a csillag vezet 133