Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

I. Széchenyi György

előzetes tudomásával jelentek meg. Föllépésének meg is volt a hatása; az ezen ügyben hozott határozat Kollonich eljárását roszszaliotta. Pozsony, Sopron és Vasmegyék tiltakozását a főpapok és nemesek megadóztatása ellen (1689—1693.) helyesli. Pál öccsének irja ez alkalommal: Azt kivánják, adófizető jobbágyok legyünk, akit hallani is rémületes! De ha másként nem lehet — irja utóbb, — engedjenek az erőszaknak, nagyobb küzdelemre nem tartja érdemesnek az ügyet. Sokat küzdött a kamarával a tizedek miatt. Már mondottuk, Széchenyi György ezeket mindenütt, ahol jussa volt 'hozzá, önmagának tartotta fönn, ami aztán jövödelmeinek egyik főforrását képezte. A kamarák ezen fölbuzdulva, több megyében önkényüleg bérbe vették a dézsmát. Széchenyi ezt a rendszert az érsekség elfoglalása után mindjárt megszüntette. Mivel azonban a kamara dacára ennek, tovább szedte a tizedet, az érsek 1685. május 28-án megirja Nógrádmegyének, hogy a kamara tiltakozása ellenére is az érsek embereinek adják át a dézsmát; az ellenkezőt csak akkor tegyék, ha a kamara fölmutatja a király egyenes meghagyását... Ha ez megvolna, akkor miért kérik tőle? (Tudniillik a dézsmát.) Bolond az, aki a kamaránál dézsmázik tovább, mert pénzét (tudniillik a bért) elveszti... A lévai harmincados kergeti nemcsak árendámat, hanem más jövedelmemet (is) ... Abban nem maradnak cselekedeti... ha Isten éltet, abban semmit sem kételkedjék... Őfölsége maga kegyelmesen intimálná (tudtomra adná) nekem azt, ha mit akarna; nemhogy árendáimat oda nem engedném, de ruháimat is levetném, eladnám s oda adnám.« Később felülről jövő nyomásnak engedve, kénytelen volt az érseki tizedek bérbeadásába beleegyezni, de ha a tizedbért meg nem fizették, emiatt több helyen pört is indított. Kollonichot mint papot nagyrabecsülte, de azért néha még egyházi dolgokban is opponált neki. Mutatta ezt a Draskovich-Rumy-féle válóper is. Ezt a házasságot Kollonich érvénytelennek mondotta ki, utána Széchenyi György pedig érvényesnek és sietett a biboros eljárása ellen tiltakozni; kemény nyíltsággal kikérte magának, hogy az ő jogkörébe avatkozzék. Éppen így tiltakozott Draskovich 2-dik házassága ellen, hivatkozva a tridenti zsinat határozatára. Érdekes befejezése ezen ügynek, hogy Draskovich husz évvel később újra egyházjogászokból alakult másodfokú bíróság elé ter-