Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

XI. Dr. Mohl Antal

az ő terjengős előadásáért; ami, mint szerényen mentegetődzve megjegyezte, csak azért van, mert most már csak nagyon ritkán eresztik a szószékre. Ennek dacára mindig szivesen hallgatták. Tatán a 40 órai szentségimádás alkalmával különféle idegen, jelesnél-jelesebb szónokok hirdették az Isten igéjét. Ha Mohi Antal is köztük volt, a közönség mindig neki Ítélte oda az elsőség pálmáját. Predikálásának eredményéről csak az szólhatna, aki bepillant a lelkek láthatatlan birodalmába. Némely külső jelek után itélve azonban talán mégis tudhatjuk, hogy az Ur kegyelme e tekintetben sem volt benne sikertelen. (Kor. I. 15, 10.) Mint a maga helyén már elmondottuk, egyik szilveszteresti prédikációja az orsolyitáknak hozott újjáalakított népiskolát, egy másik pedig a körülbelül százezer pengő értékű Bordács-féle árvaalapot szerezte meg az egyházközségnek. Ám szószéki sikerei nem kapatták el. Főiskolai hallgatói előtt nem egy alkalommal hangoztatta: Spiritus spiral ubi vult. Äz ember nem tudhatja, melyik szó, melyik mondat indítja meg a lelket. Nincs olyan gyönge szentbeszéd, amiből valamit tanulni nem lehetne. Szivesen vette igénybe mások közreműködését is. Kétszer hivta meg a jézustársasági atyákat szentmissiók megtartására. Más alkalommal az ő meghívására P. Riesz tartott konferenciás beszédeket a győri urinők részére. Nagyrabecsülte a kongregációkat; érdekükben külön könyvet irt és adott ki. Ä kongregációk ünnepein, ha fölkérték szivesen tartott előadásokat, nemcsak Győrött, hanem még Sopronban is. Sikereit mégis nem annyira ékesszólásának, mint inkább a jnindig velejáró cselekvésnek köszönhette. Valahányszor valamely jó ügynek élére állott, azt mindig a cselekvés előzte meg, a cselekvés kisérte és követte is. Ez az igazi nagyság! Hiszen a könyvek könyve mondja: »Äki pedig megcselekszi és tanítja, az nagynak fog hivatni mennyeknek országában.« (Máté, 5, 19.)