Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

XI. Dr. Mohl Antal

IL 28 évig kispapok vezére. 1858-ban Simor püspök fölállította a kis szemináriumot. Első kormányzójának Nogáll Károlyt, lelkiigazgatójának pedig a még csak 22 éves szent Jánosi káplánt, Mohi Antalt nevezte ki. 7 ) Mielőtt fontos hivatalát elfoglalta volna, lelki tanítók utasítása szerint, bucsujárást akart végezni. A megelőző évi nagy jubileum hatasd alatt ő is Máriazellre gondolt 8 ) és evégből csatlakozott az augusztus 20-án induló soproni processióhoz. Máriazellben, a min­den magyarnak kedves ősi szenthelyen, az ifjú spirituális magát és még ismeretlen lelkigyermekeit a bold. Szűz hathatós oltalmába ajánlotta. A bucsujárók még 20 év múlva is emlegették épületes példáját. Ez a búcsújárás hagyományosan 8 napig tartott; utbaejtették Lilienfeldet és Annaberget is. Bárkaszerü, társaskocsik kisérték a zarándok sereget, de a buzgóbbak és fiatalok gyalog tették meg az ut javarészét, sőt még lönmegtagadási (gyakorlatokat is végeztek 1 . Kö­veket cipeltek, vagy karjaikat kifeszítették, mikor hegynek mentek. Lelkiigazgatói hivatalát 19 évig viselte; 1863-ig a kis, 1877-ig pedig a nagyszemináriumban. Ezen idő alatt valóban csak spiri­tuális volt; mert csakis lelki hivatalának élt, csakis ennek körébe vágó dolgokkal foglalkozott. A felügyeletet is, mely a kisszemi­náriumban többnyire együtt járt a spirituális állással, inkább a rek­torra hagyta, így azután távol tarthatta magát a lelki hivatalt za­varó fegyelmi ügyektől. Am anna|k a sötét, a 'lelkekre ólomként nehezedő Bach-korszak­nak vége felé, a kispapok nemzeties érzületének keltegetésében neki is jelentékeny része volt. Mikor az alkotmány hajnalhasadásának első pirkanása mutatkozott, a fiatalabb elöljárók és a kispapok ereiben egyaránt fölpezsdült a magyar vér. Megalakultak a magyar irodalmi iskolák; Győrött is, másutt is. A kisszemináriumi Kis Jé­zus-Egylet bölcsőjénél Mohi Antal állott. (1860. november 10.) Az alakulás és első irányítás az ő nevéhez fűződnek. De nemcsak a kis irodalmi körben, hanem nyilvánosan is meg mutatta magyaros érzületét. Mindig reverendában járt, de papi ka­bátját kizsinoroztatta ; prédikációiban pedig sürün idézte a nemzet történetének dicső napjait, sürün alkalmazta a klasszikus magyar költők lelkesítő mondásait. 1861-ben az úgynevezett francia ünnepen a székesegyházban prédikál. !) ) Rámutat szent István, szent László,

Next

/
Thumbnails
Contents