Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok
XI. Dr. Mohl Antal
Nagy Lajos és Mátyás királyok korszakára. Hunyadi Mátyásról ez alkalommal ezeket is mondotta: »Midon ő magyar királynak megváiasztatott, akkor az örömittas pesti ifjúság efölötti örömében a következő dalhangokra fakadt: Mátyást mostan választotta Magyarország királyságra ; Mert őt adta Isten nekünk Mennyországból oltalmunkra. Azért mi is választottuk, Mint Istennek ajándékát, Miért Isten dicsértessék S mindörökké mondjuk: Amen.« Nem kellett ezt a kispapoknak kétszer prédikálni. A Széchenyitéren legközelebb lefolyt hazafias tüntetésben már ők is résztvettek és bátran énekelték a Szózatot. 10 ) De az is természetes, hogy a növendékek az ilyen elöljárót megbecsülték. A jó és lelkes spirituálishoz kispapjai ettől fogva még nagyobb bizalommal simultak. Legtöbben őt választották gyóntatóatyjuknak is. Névnapja alkalmával, akkori szokás szerint, elárasztották latin, magyar, német verses köszöntőkkel. Ha közülök egyik-másik egyetemre került, onnét is fölkeresték ünneplő verseikkel. Mindezeket a megboldogult szépen összerakosgatta és holtig megőrizte. Ma is érdekes korrajzszámba mennek. 11 ) Mikor 1862-ben a kisszemináriumi irodalmi iskola vezetését az uj prefektusnak adta át, távozását a jegyzőkönyvben e szavakkal örökítek meg: »E változás, miként alelnök testvérünk (Nagy Antal) rövid, de szívből fakadó búcsúbeszédében előadá, szomorúan hatott mindnyájunkra; mert azon nemes, őszintén szeretett keblet ragadja ki közülünk, kinek bölcs vezérlete alatt haladt egyletünk léte első pillanatától kezdve a jelenig.« Simor püspök is meg volt elégedve kis spirituálisával; csak azt óhajtotta még, hogy egy kis világot is lásson. Evégből Kokas Józseffel, a nagyszeminárium prefektusával, elküldötte Pestre; és hogy legyen aki őket kalauzolja vagy kalauzoltatja, bizalmas barátjának, Szántóffy Antalnak, a központi papnevelő kormányzójának zárt levélben ajánlotta őket. 12 ) Mohi Antal a kisszemináriumi növendékek között hagyta Pál nevü testvéröccsét is. Ez a kis levita lángbuzgóságával, ernyedetlen szorgalmával és verselési készségével bátyjának igen nagy örömére
