Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

VIII. Dresmitzer József

sarkára, átellenben a püspöki palota bejárójával, győri építőmester tervei szerint, olyan rezidenciát épített, mely ma két kanonoknak nyújt rangjához illő díszes lakást. Äz építkezés 1833-ban fejeződött be.

5

) Ilyetén áldozatkészségénél még is nem a diszes, költséges la:kás a fő, hanem az, hogy uj háza valóságos internátusa lett a szegény sorsból fölfelé igyekvő jó, de szegény tanulóknak. József császár idejéig ugyan Győrött, Sopronban is voltak internátusok, de csak nemesi ifjak számára; a nem nemes sorsú tanulók csak Maecenások és ösztöndíjak segítségével tudtak az elemi iskolákon túl is jutni.

6

) Ilyen Maecenások voltak akkoriban a győri püspökök, kanonokok is, és ezek között elsősorban a nagy javadalmu pápóczi prépostok. Somogyi Lipótról például tudjuk, hogy már mint győri kanonok és pápóczi prépost nagyszámú tanulóifjut élelmezett, ezt mint szombathelyi püspök is folytatta, hol diákjai száma néha harmincnál is itöbb volt. Ezt a jó szokását Győrből vitte magával Szonbathelyre. De nemcsak Győrött, a többi egyházmegye székhelyén is megvolt az a hagyományos szokás, hogy szegény tanulók kanonoki házakban ingyenes élelmezést nyerjenek. Ilyen példák után indult Dresmitzer is. Äz ő főpapi házában állandóan 10—12 tanuló nyert ingyenes élelmezést. Ezeken kivül taníttatta Ignác öccsének 2 fiát, Józsefet és Károlyt, kik szintén papok lettek, húgának Teréznek fiát és unokáját Kozics Lászlót; az elsőből hétszemélyes táblabíró, utóbbiból jeles katona lett; komornyikjának fia, Schlegel Péter, mint győri kanonok ugyanabban a házban halt meg, ahol mint diák nevelkedett. Ä Nogáll fiuk, .— Károly és János, — mint a rokonságbeli fiuk instruktorai szintén benfentesek voltak Dresmitzer uri házában. 30 év alatt (1822— 1852.) bizony tekintélyes lehetett azoknak a száma, akik Dresmitzer védő szárnyai alatt értek meg az életnek. Joggal irta róla valaki még 1879-ben is, —27 évvel halála Után —: »Többen járnak-kelnek köztünk az egyházi, polgári és katonai pályán tekintélyes állást elfoglaló férfiak, kik a boldogult prépost emberszeretete által segélyezve felküzdötték magukat a mai helyzetre.« Mint földesúr is igazán »nobilis« kegyura volt a kegyurasága alá tartozó templomoknak. Ő nagyobbította Écsen az ósdi, roskatag templomot (V. ö. Kútfők. B) Fölirás) ; ugyanott épített uj paplakot, uj iskolaházat, gazdatiszti lakást és vendéglőt, ő emelte