Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok
VII. Gergely Imre
Gergelyi György Imre 1726-1804. I. Gergely! múltja. Gergelyi György Imre az 1781-iki egyházlátogatási jegyzőkönyvben 55 évesnek mondja magát, eszerint 1726-ban született. Szülőhelyét seholsem nevezi meg, de végrendeletében azt irja, hogy közeli rokonai Gyöngyösön laknak; amiből következtethetjük, hogy ő is ugyanott született. Magyar származását az is eléggé elárulja, hogyi a magyar nyelven kívül csakis latinul beszélt. Theologiát 3 éven át tanult a jézustársasági atyák vezetése alatt (álló győri hittan! főiskolán. Ennek befejeztével és a szokásos gyakorlati év leteltével Zichy püspök 1749-ben pappá szentelte. Mint újonnan fölszentelt pap Sitkére, Vasmegyébe került káplánnak, Sághi János ottani esperes-plébános mellé. Tudvalevő, hogy 1777-ig a szombathelyi egyházmegyének ez a része is még Győrhöz tartozott. Harmadfélévi káplánkodás után elnyerte és 1752. március 11-én el is foglalta a győrszemerei plébániát. Itten töltött 2 év után 1754, nyarán Bükre került plébánosnak. Itt nem sokáig maradt, mert 1756. szeptemberében már mihálii plébános lett, hol 10 évig működött, még pedig püspökének teljes megelégedésére, ami abból látszik, hogy megtette esperesnek és kinevezte vasvár—szombathelyi c. kanonoknak. A püspöki kegynek ujabb jele vala az is, hogy a Zichy grófi család bemutatásával Gergelyinek adományozta az újvárosi plébániát. 1766. október 23-án volt ünnepélyes beiktatása, mely ténykedésnél Szabó Imre székesegyházi kanonok képviselte az egyházmegye főpásztorát. Ez a kiterjedt plébánia, évi 300 kereszteléssel s ennek megfelelő lélekszámmal, nagyon megviselhette a buzgó s káplán néjlkül szűkölködő plébánost, mert 1769-ben ideiglenes nyugalomba vonul. Április 9-én még keresztel, azután, anélkül, hogy okát meg-