Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

VI. Gróf Zichy Ferenc

VI. Tettre váltott munkaterv. A sok és nagyszabású építkezés mellett Zichy püspök korántsem feledkezett meg arról, hogy hires főpásztori munkatervének megfelelően papjainak és híveinek lelkében a Szentlélek templomát is egyre szépítse, ékesítse. Sokszoros, opportune, importune buzdítással papságát lassanként hozzászoktatta az évi szent gyakorlatokhoz. Megengedte már eleitől fogva azt is, hogy egy-egy főesperesi papság valamelyik központi fekvésű plébánián gyűljön össze. Äm az espereseknek minden évben jelenteni kellett, ki és hol végezte a lelkigyakorlatokat, amit bizonyítvánnyal is kellett igazolni. A püspöki körlevelekben igen gyakran találkozunk a szent gyakorlatokra vonatkozó rendeletekkel. Első főpásztori rendelkezésén csak annyiban enyhített, hogy a lelkigyakorlatokat vasárnap délután kellett megkezdeni és szombaton este befejezni; tehát lelkészkedő papjai tulajdonképen csak 7 napos lelkigyakorlatot tartottak. De ha valaki a 7 naposat elmulasztotta, a következő évben 10 napossal kellett pótolni. (1761. VIII. 29.) Ezt 1674-ben 3 győrvidéki plébánosra akkép alkalmazta, hogy égy évnek folyamán kétszer tartatott velük szent gyakorlatot azért, mert a megelőző évit elmulasztották. Mindenképen azon volt, hogy a legméltóságosabb Oltáriszentség tisztelete hassa át a papok és hivek lelkületét egyaránt. A püspök távollétében az ő helyettesei ugyanezen szellemben befolyásolták a papságot és a híveket. így a püspöki helyettes 1758. szeptember 27-iki körlevelében inti a papokat, hogy az Oltáriszentség előtt szépen hajtsanak térdet; elrendeli, hogy a mesterek! az íiskolában oktassák a fiukat arra is, hogyan kell a templomban a szentség előtt viselkedniük. A 40 órai szentségimádás Zichy püspök székfoglalásakor az egyházmegyében már sok helyen megvolt. Nevezetesen a jézustársasági atyák 3 székhelyén, u. m. Győrött, Sopronban és Kőszegen; továbbá a loretói szervitáknál és a kismartonvárosi szent ágostonrendi apácáknál. Ezek példáját követték még Zichy püspök alatt maga Kismarton városa (1746.) és a tóvárosi kapucinusok is (1757.). 1763-ban pedig hálából a megkötött békéért a püspök