Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

VI. Gróf Zichy Ferenc

rendeletére, pünkösd 3 ünnepén az egész egyházmegyében tartottak 40 órai szentségimádást. A falusi plébániák körülményei azonban ezeknek a hosszantartó szentségimádásoknak nem kedveztek; ezen a püspökök úgy segítettek, hogy 1772-ben, Mária Terézia királynő óhajára, elrendelték az úgynevezett 13 órai szentségimádást oly formában, mint aminőben a cjyőri egyházmegyében mai napig is fönnmaradt. 1773. január 1-én vette kezdetét ez a csakhamar nagy népszerűségre szert tett ájtatosság. Valóban épületes az a szerető, mindenre kiterjedő igondosság, mely az ezen alkalomból Íródott püspöki pásztorlevelének minden rendelkezéséből kirí. Még egy korábbi a legméltóságosabb Oltáriszentség tiszteletével kapcsolatos intézkedését kell itt megemlítenünk. 1766. márciusában a 'püspök Írásban jelenti Rómába, hogy egyházmegyéjében meghonosítja a Jézus szent Szive ájtatosságot s e célból kéri a Szent. Szívről szóló mise és zsolozsma szövegének megküldését, ami még azon év folyamán meg is történt. Ugy hisszük egyházmegyénkben ez jelzi a szent Szív ájtatosság kezdetét, aminthogy 1779-ből van is rá adatunk, hogy ekkor ezen ájtatosság már gyakorlatban volt, 'sőt Kismarton városában 8 napi ájtatossággal is ünnepelték. Ebből az időből maradtak már ránk olyan képek és nyomtatványok is, melyek ezen ájtatosság elterjedését mutatják. Mindez Zichy bécsi összeköttetéseinek köszönhető. Emellett szorgosan ügyelt arra, hogy a legm. Oltáriszentséget megillető tisztelet szokatlan, a babonával határos ösvényekre ne tévedjen. Ezért (1764. V. 12.) utasítja a szombathelyi káptalant, szüntesse meg azt a régi (alighanem csak vasmegyei) szokást, hogy tűz és vihar alkalmával a papok kiveszik a tábernákulumból az Oltáriszentséget és vele megáldják a tüzet, a vihart, mert ez tiszteletlenség a legmélt. Oltáriszentség ellen. Azonképen tiltja az Ausztriához kapcsolt falvakban divó ama szokást is, hogy a mezőkön körülhordott szentséggel megáldják a vetéseket; s parancsolja, hogy ehelyett a szent Márkus napjára rendelt egyházi körmenetet tartsák meg. Alatta a Mária-tisztelet hatalmas arányokat ölt. A szent olvasót ő teszi népszerűvé. A székesegyháznak megújítását az uj Mária-oltár fölállításával kezdi meg s ezen az oltáron helyezi el a vérrel verejtékezett csodálatos Szűzanya képét. Mindennél azonban még hathatósabban élesztette a Mária-tiszteletet az ő személyes példaadásával. A vérrel verejtékező csodakép előtt ájtatoskodik úgyszól-