Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok
VI. Gróf Zichy Ferenc
család legidősebb tagja, a divényi szeniorális uradalom jövedelmeit is ő élvezte. A püspök anyagi helyzetéről 1749. december 24-én a nádorhoz ezeket irja: »Sok felé distraháltatván s rossz akaróimnak minden felől ellenem való fölzendüléseiket tapasztalván, hogy magamnak nyugodalmat szerezhessek, igyekeztem benne anódot keresni, hogy oly becsületes emberre szert tehessek, aki legalább valamely interesnek fizetésétül megmencsen.« Mária Terézia a magyar királyi helytartótanács tagjaiból bizottságot nevezett ki s ez, a Zichy-család tagjaival egyetértően következőképen rendezkedett. Mindenekelőtt összeírták a püspök adósságait; -ezek 1750-ben 464.287 forintra és 20 kr-ra rúgtak. A győri adósságokat a bizottság úgy rendezte, hogy a birtokok adminisztrációját megreformálva, a hanyag tiszteket elbocsátotta, aini által a birtokok jövedelmezőségét előmozdította. Az összes Zichy-javakat a legtöbbet Ígérőknek adták bérbe. Az ingó jövedelmeket, főleg a tizedeket szintén ellenőrizték és törlesztésre használták föl. Magának a püspöknek esztendőbeli intertenciójára hatezer forint resol váltatott. Ez bizony nagyon kevés volt! Szerencsére a gondnokság nagyon jól gazdálkodott s így a szanálás a tervezett 13 évnél jóval korábban megtörtént. A Zichy-grófok már 1758-ban magokra vállalták a püspöknek még hátralevő adósságait s kérték őfölségét, hogy a püspököt a zárgondnokság alól oldja föl és a divényi szenioratusi javakat bocsássa ismét rendelkezésére. Ez meg is történt s 1758. végével Zichy püspök már ismét szabadon rendelkezhetett jövedelmeivel. Ezek javarészét most még fokozottabb mértékben fordította különféle szent célokra, de legkivált az egyházi építkezések folytatására. Halála után hiteles számadatok árulták el, hogy családi vagyonából összesen hatszázezer forintot használt föl nagy építkezéseihez. Befejezésül álljanak itt halotti szónokának következő szavai: Mindezen építkezések, ezek a márványok, ezek a kövek, — mint megannyi nyelvetlen néma képek, — a falakból fognak kiáltani, mekkora buzgósággal rés bőkezűséggel viseltetett hozzá ,az ő szerény szolgája: gróf Zichy Ferenc püspök.