Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok
VI. Gróf Zichy Ferenc
8. Misemondóruha, melyet Mária Terézia sajátkezüleg készített a püspök aranymiséjére. Ezeken kívül holta után a székesegyházra hagyta kincsetérő kelyhét, egyik aranyláncos mellkeresztjét és zafírköves püspöki gyűrűjét. Igazán elmondhatta püspökünkről az ő halálát gyászoló szónok : »Ezt a jeles templomot oly ékességre, oly bötsösségre, oly tökéletességre hozatni engedte és segítette, hogy díszesebbet s költségesebbet az tegész Magyar Birodalomban nem esmérne. Ily dicsőséges munka volt méltó és illendő, hogy lenne temérdek egyébb •munkáinak fejezet je.« (Ma úgy mondanánk: koronája.) Joggal vannak itt »temerdek egyéb munkai« említve. Ide tartoznak az iskolák; köztük a szombathelyi lyceum, a győri középiskola Il-ik emelete s ebben az akadémia elhelyezése, főleg pedig az 1763. évi nagy földrengés következtében rommá lett szemináriumnak újjáépítése. Ezen bővítést olyanformán hajtotta végre, hogy a papnevelőhöz hozzácsatolta a vele tőszomszédos Szgodich András alapította Deficenciát 10 ') s ezzel a szük szemináriumot a mai széles homlokzatú monumentális épületté alakította át. De voltak még egyéb ejyőri építkezései is. 1763-ban az ő költségén megújulnak a nádorvárosi kálvária állomásai; 1766-ban megépíté az elaggott papok mai otthonát. Az ő püspökségének idejében épülnék az orsolyiták temploma, német ispita, kámillánusok nádorvárosi temploma. A püspök mindenütt segélyez vagy közvetíti előkelő jótevők segítségét. Végül megemlítjük, hogy a székesegyház 3 oldalán elterülő temetőt szintén Zichy püspök kerítette be fallal; a várparancsnokság fazonban kikötötte, hogy ellenséges támadás esetén a falat ismét le kell bontani. József császár rendelkezései következtében a temetőt bezárták s nemsokára a falakat is eltávolították. Zichy püspöki jövedelme nyilvánvaló, az ő bőkezűségével nem állott .arányban. Ezért a Zichy-család birtokaiból neki kijáró hasznot is a püspöki jövedelmek pótlására fordította. A püspököt ezen határtalan bőkezűsége, főleg azonban gazdatisztjeinek gondatlan kezelése, néhány év után válságos helyzetbe sodorta. A püspök először (1749. elején) a vedrődi jószágát adta bérbe; de mert ezzel helyzetén alig valamit segített, ugyanazon év őszén birtokainak zár alá helyezését kérte a királyi fölségtől. Zichy kezén ekkor a következő birtokok voltak: a győri püspökség javai, a csicsói íés vedrődi öröklött uradalmak; ezenkívül, mint a grófi
