Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

IV. Márki Mátyás

VII. Küzdelem a pestis ellen. Az 1713-iki fekete halál előfutárai már évekkel korábban jelentkeztek; legelőször 1710. nyarán, a megye északi részén, Kismarton közelében, miért is július 25-én Ausztria felé a határt elzárták. A rémes nyavalya azonban a tél beálltával sem szűnt meg; ezért november 26-án a hatóság úgy intézkedett, hogy azok, akik Ausztriába akarnak kijutni, kötelesek magukat Sopronban egyhavi vesztegzárnak alávetni. Ezt akkor »kontumác«-nak nevezték. Keresztély Ágost győri püspök is ezen év (1710.) december 29-én hosszabb szabályrendeletben utasítja az egyházmegye papságát, mihez tartsa magát a pestissel szemben; egyszersmind meghagyja, hogy minden előforduló ragályos esetről rögtön és körülményesen értesítsék a megyei alispáni hivatalt. Továbbá Márki Mátyást mint soproni h. főesperest még különösen is utasítja, hogy fönti rendeletét a főesperességébe kebelezett minden plébániahivatallal miheztartás végett haladéktalanul közölni siessen. 1711. nyarán már Sopronon alul is pusztít a rémes nyavalya. Szinte csodálatos, hogy Kismartonba csak 1713. szeptember elején köszöntött be. A helyi hatósági rendelkezések közül csak azt említjük meg, hogy a pestisbetegek részére a régi Lázáretnek nevezett kórházat újból berendezték. Keresztély Ágost győri püspök pedig azt rendelte el, hogy a várbeli és városi plébánosok lázáreti, azaz kórházi szolgálatot ne vállaljanak, ezt végezze egy-egy káplán vagy szerzetes; az ágostonrendi apácák végezzenek általános gyónást, kolostori templomukat a hivek elől zárják el, úgyhogy; a miséző papon és a gyóntatóatyán kivül senki oda be ne mehessen. Kórházi lelkésznek Márki káplánja, Uriendt Mihály jelentkezett önként, aki maga is Kismarton szülötte volt. Ám a betegek hamarosan fölszaporodtak, s Uriendt egymaga képtelen volt azok kiszolgálására. Ekkor Márki plébános, a püspöki utasítás szerint, a szentferenciektől is kért kórházi lelkészt. Ezek azonban, nem tudjuk mi okból, vonakodtak a kérelemnek eleget tenni. Márki jelentésére szeptember 12-én a püspök meginti őket és az alamizsnaszedés eltiltásával fenyegetődzik. A ferenciek még akkor is haboztak; ezért a püspök szeptember 17-én tényleg ki is adta a tiltó rendeletet. Ekkor végre Sailer Lőrinc szentferenci szerzetes is vállalkozott a kórházi szolgálatra.