Petz Aladár: Győr szabad királyi város Szentháromság kórházának múltja és jelene 1749-1928. (Győr, 1929)
Bevezetés
a kórház létesítése körüli áldozatkészségét és érdemeit, elmondva, hogy a város tanácsa különféle indítékoknál fogva akadályozta meg a káptalant abban, hogy a Szt. Háromság ispotály felügyeletét átvegye Nevezetesen elsősorban is Dr. Mulartz a nejével közösen tett végrendelkezést annak bekövetkezett elhalálozása után egyedül meg nem másíthatja, s annál kevésbbé adhatja át a felügyeletet a káptalannak, mert amikor Őfelsége a királynő megszüntette a helvét és ágostai hitvallásuak nyilvános vallásgyakorlatát, akkor egyebek közt azt is elrendelte, hogy a kisajátítmányok mint polgári javak méltányos értékelés alapján a város által váltassanak meg. 1 De egyéb pontokban is részletesen kifejti a város álláspontját ez a jegyzőkönyv, mely „Causarum Momenta" cimmel az 1773. máj 28-ról kelt 595. sz. protocollumban foglaltatik. így elmondja, hogy a kérdéses épületek 1749-ben leégvén, azokat a város maga építtette fel, megvásárolva a Csetei-féle telket is, amiként ezt a felvallási jegyzőkönyvek nyomán már jeleztem volt. „A—. Dum in 1749 Domus haec funditus conflagrasset, non Dnus Mulartz, verum sola Civitas eandem e fundamentis exstruxit et domum Cseteianam dictam in medio interiacentem absque ullo adjutorio Mulartziano emit eidemque cohaerenter applicuit." Kifejti továbbá a tanácsi jelentés, hogy a szegények házának telke tagadhatatlanul a város tulajdonát képezi, s ha a panaszosnak követelni valója van, ugy ez legfeljebb abból állhat, hogy a város őt a városnak telkén emelt épületért kárpótolni tartozik. „5- Illud est innegabile, quod fundus Domus Pauperum de pleno et ex integro absque ulla questione velut alter civilis fundus ad Civitatem spectet et Civitati sit proprius . . certum est proinde illud, quod Dnus Mulartz siquam praetensionem formare posset, illa unica foret, ut Civitas ipsi aedificium in fundo Civitatis proprio locatum . . . boniíicare deberet sed nec hoc ..." Az argumentumok mellett a város a panaszos vádjával szemben viszonvádat is emel, elmondván a jelentésben, hogy a Dr. Mulartznak fizetett 6%-os kamat a városra nézve igen kedvezőtlen üzletet jelent, mert kaphatott volna 4 vagy 5 percentre is elég pénzt, a magas abb kamatot pediglen immáron több mint 20 éve fizeti a panaszosnak, amelyből az ujabb tőkéket gyűjthetett : „6— hoc fine ipsi ex parte Civitatis interusurium erga sex per centum ultra viginti annos solutum fuerat, ubi tamen Civitas 1 A megváltás később ismertetendő okokból csak 1784-ben történt meg, s nem a városnak „honi" pénztárából, hanem a kórházalapból.
